Előadó: Révész Renáta Liliána

Április 6., Szombat 19:30-20:30
Ametiszt terem

Rendszerszemlélet a családterápiában

A család sohasem csak emberek csoportja, hanem több annál, egy egység. Ezért a családnak valamiképp együtt kell szembenézni mind a külső, mind a belső problémákkal. A gyász, a hozzátartozók elvesztése több szempontból nehéz feladatot jelent minden család számára. Egyrészt a gyász alapvetően egy intrapszichés (belső) folyamat, mindenkinek egyénileg, lelke mélyén kell átmennie egy folyamaton, egy változáson, a veszteség során, másrészt viszont fontos, hogy a család együtt is kialakítson gyászreakciókat, melyet közösen élhetnek meg. Ez a kettősség okozza a legnagyobb nehézséget. A gyász egyénileg meghatározottan halad,de a családtagokkal is együtt kellene haladnia, sokszor azonban nehéz egymással összehangolódni a krízisben.

Előadó: Kozékiné Dr. Hammer Zsuzsanna

Április 6., Szombat 18:00-19:00
Ametiszt terem

Haladó szekció

Rendszerszemlélet a családterápiában

A családban meglévő kapcsolatok és kölcsönhatásaik nem kaptak mindig elegendő figyelmet az emberekkel foglalkozó szakemberek gondolkodásában. Az 1950-es években megjelenő tudományos paradigmaváltás mentén kezdtek az emberről, az ember problémáiról rendszerszinten gondolkodni, azokat ebben a keretrendszerben kezelni.  A rendszerszemléletet elfogadó gyógyító szakemberek azóta az adott problémát egyéni elakadás helyett rendszerproblémaként definiálják. Az egyénről a fókusz a családon belüli cirkuláris kapcsolatokra, az alrendszerekre, a közöttük meglévő határokra helyeződött. A családterapeuták bármely családtagnál megjelenő egyéni problémát rendszerproblémaként kezelik, és a családi rendszer egyensúlyi állapotának megváltoztatásával próbálják azt megszüntetni. A család- és párterapeuta előadó, esetvignetták segítségével mutatja be a rendszerszemléletet és annak gyakorlati vonatkozásait.

Előadó: Prof. Dúll Andrea

Április 6., Szombat 15:30-16:30
Ametiszt terem

Csendhelyzet: a csend (és más ambiens ingerek) környezetpszichológiája

A csend „az az állapot, amelyben semmiféle hang sem hallatszik” (Magyar Értelmező Kéziszótár). Ugyanakkor, a csend nem puszta (hang)hiány vagy afféle „-telen, -talan” állapot. Van ünnepi, áhítatos, meghitt, telített, baljós, kínos, süket/néma, sűrű, síri csend... Sokszor úgy érezzük, a csendet halljuk, sőt néha tapintani is véljük... A környezetpszichológiában a csend körülvevő (ambiens, „környező”) ingerkörnyezet, amely kommunikációs, kapcsolati, terápiás lehetőségeket jelent, információt hordoz, következtetünk belőle a hely jellemzőire (pl. Biztonságos: „Csendes és ismerős környékeinken elvétve látni a bűn nyomát” 1 ) és a helyhasználókra („Lábnyomon is házat épít a csendes”). Az előadásban a csendet ember-környezet kapcsolatként elemezzük. 1 Lackfi János: Tóth Csilla: Tréfa

Előadó: Dr. Bene Ágnes, Kiss Dániel, Mácsai Pál
Moderátor: Ördögh Csilla

Április 6., Szombat 14:00-15:00
Ametiszt terem

Élő közvetítés az Eisberg teremből

Kerekasztal-beszélgetés a Terápia című sorozatról

Titoktartás, áttétel, kettős kapcsolat: a pszichoterápiában ismert jelenségek, melyeket a népszerű Terápia cím sorozat is bemutat a nagyközönségnek. Hol találkozhat művészet és valóság? Hogyan készültek a színészek szerepükre, és vajon milyen tanulsággal gazdagodtak általa? Volt-e saját élmény, ami esetleg segítette őket? Mi hozhatta a sorozat sikerét? A kerekasztal-beszélgetés a sorozat színészeivel ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ.

Előadó: Romanek Péter Zalán

Április 6., Szombat 11:30-12:30
Ametiszt terem

Határterületek szekció

Mi fán terem a jelnyelv? A jelnyelvek változatosságáról

A magyar jelnyelvet használó hallássérült közösség a hazánk harmadik legnagyobb nyelvi-kulturális kisebbsége. Egyeseknek érthetetlen mutogatást jelent, másoknak egzotikum, kevesebbeknek viszont anyanyelv. Miben közösek a hangzó nyelvek? Van egyáltalán különbség a pantomim és a jelnyelvek között? Valóban hétféleképpen jelelnek hazánkban? Értik-e egymást kaposvári és debreceni siketek? A gyerekek ugyanazokat a fokokat járják végig, ha jelnyelv az első nyelvük, mint azok, akik hangzó nyelven beszélnek? Vajon a világon mindenhol egyformán jelelnek? Tényleg van nyelvcsaládjuk a jelnyelveknek is? Az agyunk egyformán kezeli a beszédnyelvi és jelnyelvi fonémákat? Ilyen kérdések szoktak feltolulni valakiben, ha jelnyelvvel szembesül. Az előadás ezekre tér ki.

Előadó: Bodor Péter

Április 6., Szombat 10:00-11:00
Ametiszt terem

Művészet-pszichológia

Miként segíthet a pszichológia a művészet megértésében, s fordítva, mit nyerhet a pszichológia a művészettől? Elsőként a művészetpszichológia néhány alapvető fogalmát tárgyaljuk. Bemutatjuk és példákkal illusztráljuk a művészetpszichológia három ágát: az alkotáslélektant, a műbefogadás pszichológiáját és a műalkotások pszichológiai elemzését. Ennek kapcsán kitérünk a művészetterápia és a művészettel nevelés témájára is. Az előadás második részében azt vizsgáljuk, hogy a pszichológia tárgyának megértését és művelését miként segíti a művészet. Hogyan érthetjük meg a pszichológiai jelenségeket a műalkotások segítségével? Miként szövődik bele a pszichológia és a pszichológiai tudás műalkotásokba, s a művészet belátásai miként járulhatnak hozzá a pszichológiához. Az előadás a pszichológiát és a művészetet, az emberi önismeret e két módját szembesíti egymással.