Back to All Events

A Jövő Kutatói Szekció előadói

Április 6., Szombat 10:00-16:30

Oriold terem

A Jövő Kutatói Szekció előadói

Megnyitó: 10.00

A Jövő Kutatói szekció pszichológia BA és MA, valamint PhD hallgatók számára kínál lehetőséget, hogy kutatási eredményeiket bemutassák a szakmai zsűri és a nagyközönség előtt egyaránt. Célunk az, hogy ösztönözzük a hallgatókat a kutatásokban való részvételre, és munkáik ismertetésére, amellyel új perspektívát nyitnak meg önmaguk, hallgatótársaik és minden ember számára.

A Pszinapszison való prezentálás kiváló lehetőség számukra, hogy gyakorolhassák előadói képességeiket, hogy a laikus és/vagy szakmai közönségtől érkező kérdéseket válaszoljanak meg, valamint arra is - és talán fiatal kutatóként ez a legfontosabb -, hogy a szakmai zsűri által építő kritikával, visszajelzéssel gazdagodjanak.

A szekció előadói 25 perces előadásokban és általuk készített posztereken mutatják be kutatásuk részleteit, eredményeit. A poszterek a Civil utcában tekinthetőek meg.

A legszínvonalasabb előadást bemutató hallgató a szakmai zsűri által „A Pszinapszis legígéretesebb kutatója” címet nyeri el. Továbbá a legjobb posztert készítő hallgató is díjazásban részesül.

A szakmai zsűri tagjai között köszönthetjük:

Prof. Kiss Enikő Csilla (Magyar Pszichológiai Társaság; Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet)

Dr. Czigler István (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet)

Dr. Hargitai Rita (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pszichológiai Intézet)

Dr.  habil. Kiss Paszkál (Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet)

Dr. Kondé Zoltán (Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet)

Dr. Szokolszky Ágnes (Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet)

A Jövő Kutatói szekció előadásainak tartalmi kivonata

Mindfulness alapú intervenció óvodáskorú gyermekekkel: egy randomizált kontrollált hatásvizsgálat

Barnabás Helga, Kassai Réka        Időpont: 10.10-10.35

Azon gyermekek, akik szocioökonómiai szempontból hátrányos helyzetben nevelkednek gyengébben teljesítenek végrehajtó működéseket (munkamemória, gátlás, flexibilitás) mérő feladatokban, mint jobb körülmények között élő társaik (Lawson, 2016). Kutatócsoportunk legfrissebb eredményei alapján a mindfulness alapú programok bizonyultak leghatékonyabbnak a fent említett készségek fejlesztésére (Takács és Kassai, megjelenés alatt). Ezen eredményekre alapozva egy egyéves óvodai foglalkozássorozatot indítottunk, amelynek keretében a gyermekek heti rendszerességgel vesznek részt mindfulness foglalkozásokon. A pre-tesztek alapján mi is alátámasztottuk, hogy az alacsony szocioökonómiai státusz és a végrehajtó funkciók között fordított irányú összefüggés van. Emellett az előadás során bemutatásra kerül a program tartalma, a megvalósításával kapcsolatos kihívások, továbbá az első hatásmérések eredményei.

#éjjelnappalegyütt

Dienes Sára, Pető Dorina                    Időpont: 10.35-11.00

A közösségioldal-használat az elmúlt évek során mindennapjaink szerves részévé vált. Az éjszaka-specifikus használatról mindezidáig kevés tanulmány készült, pedig az emberek 70%-a az ágyban is folytat online aktivitást. Jelen vizsgálat célja az átfogó és éjszaka-specifikus közösségimédia-használat kapcsolatának feltérképezése az alvásminőséggel, a szubjektív jólléttel, illetve az önértékeléssel. Kutatásunkban közel 1500-an vettek részt. Az eredmények alapján felmerül, hogy az éjszakai közösségimédia-használat az alvásminőség és a pszichés egészség romlásával jár együtt. Ennek oka többek között a társas összehasonlítás, a passzív online jelenlét, az ebből adódó irigység, magány, és a lemaradástól való félelem (FOMO). Vizsgálatunk hozadékai egészségesebb szociális médiahasználati szokások kialakításához járulhatnak hozzá.

„Lámpaláz és attitűd”; Perfekcionizmus, diszfunkcionális attitűdök és a zenei teljesítmény szorongás kapcsolata

Kemény Viktor Márton        Időpont: 11.30-11.55

Kemp kutatásaiból kiderült, hogy a zenészek több személyiségvonásban is eltérnek az átlagtól. Ilyen vonás a perfekcionizmus, amelyről több kutatás is kimutatta, hogy pozitív kapcsolatban áll a zenészekre jellemző zenei teljesítményszorongással. . Az is bizonyított, hogy a közbülső hiedelmeknek és kognícióknak milyen fontos szerepe van a különböző lelki betegségek, mint a szorongásos zavarok kialakulásában is. A kutatásban összesen 132 fő vett részt (76 klasszikus/ 56 könnyű zenész). Strukturális egyenlet modellezés segítségével kiderült, hogy a rigid perfekcionizmus közvetlenül nem, csak a diszfunkcionális attitűdökön keresztül növeli, a heti gyakorlás mennyisége pedig csökkenti a zenei teljesítményszorongást.

A kötődés és bánásmód transzgenerációs-, és többdimenziós vizsgálata egyszülős-, és teljes családban felnőtt édesanyáknál

Pásztor Adrienn                    Időpont: 11.55-12.20

Ranschburg Jenő szerint elsődleges gondozónkkal való szeretetkapcsolatunk az összes későbbi kapcsolatunk prototípusa. De mi történik akkor, ha sérül? Hogyan befolyásolja mindez életünk legfontosabb szereplőivel való viszonyainkat, legyen szó a párunkról, gyermekeinkről, vagy Istenről? Kutatásom célja a transzgenerációs átörökítés vizsgálata volt több dimenzió mentén tekintettel a bánásmódra, és az annak következtében kialakuló kötődésre. 186 édesanyával felvett kérdőív alapján kiderült, hogy a kitöltők saját szüleiktől tapasztalt-, és gyermekükkel való bánásmódja között szoros összefüggés található, valamint a kötődési típus hatással volt az élettárssal való elégedettségre és az istenkép reprezentációjára. Az eredmények arra a következtetésre juttattak, hogy érdemes e témát kutatni prevenciós lehetőségek végett.

Melyik a kakukktojás? Érzelemkifejező arcok vizuális keresése a saját életkor iránti elfogultság számításba vételével

Ihász Virág        Időpont: 14.00-14.25

Vajon az életünk féltése, az evolúciós múlt vagy a szociális kapcsolataink, a pozitív érzelmek élveznek előnyt a feldolgozásban? Vajon van-e hatása a saját életkor iránti elfogultságnak az érzelmekre adott válaszreakciókban? Jelen kutatás célja, hogy állást foglaljon a kérdésben, óvodás korú gyermekek esetében. A vizsgálatot „kakukktojás” vizuális keresés feladattal végeztük el, melynek során a gyermekek semleges gyermekarcok között keresték a többitől eltérő, érzelmet kifejező arcot. Az érzelmek az öröm, a félelem és a harag voltak. A reakcióidőket mérve a boldog arcok feldolgozási előnyét mutattuk ki, ami összefügghet a kortárs kapcsolatok kialakításával. Hisz mi is lehetne egy mosolynál barátságosabb kezdet?

Stressz a walesi kórházi gyógyszerészek között

Szőcs Henrietta        Időpont: 14.25-14.50

A túl sok munkahelyi stressznek súlyos következményei lehetnek. Nemcsak a dolgozók jóllétére lehet adverz hatással, de az elvégzett munka mennyiségét és minőségét is befolyásolhatja. Ez olyan hivatásoknál emelkedik ki igazán, mint például a gyógyszerészet, ahol emberi életek függnek a gyógyszeradagolások pontosságától, mint munkahelyi teljesítménytől. Mégis, Wales kórházi gyógyszerészeinek stressz-szintjét és az azzal kapcsolatban álló konstruktumokat eddig nem vizsgálták. A téma szakirodalmának ezen hiányosságát hivatott kitölteni ez a tanulmány, mely kérdőíves módszerrel mérte a Walesben található 8 kórházi központ gyógyszerészeinek stressz-szintjét és annak hatását a foglalkozási elkötelezettségre, kilépési szándékra, betegszabadságra vagy éppen a betegen történő munkavégzésre.

Az iskolai motiváció alakulása a tanulmányi átlag, az iskolai légkör és a társas összehasonlítás egyéni különbségei mentén

Makovics Gábor        Időpont: 15.30-15.55

Az iskolai motivációt számos tényező befolyásolhatja, melyek hatásai a tanulmányi teljesítményben is észrevehetők. Ilyen faktorok lehetnek a személyes jellemzőkön és a kognitív képességeken túl a szociális környezetet leíró jelenségek is, mint például az iskolai légkör, a kortársak által elért eredmények és a társas összehasonlítás stratégiája. Az emögött rejlő énfelnagyító vagy énfejlesztő célzatú motivációk sokat elárulhatnak a diákok iskolai motivációs struktúrájáról. A kutatás célja a társas jellemzők egyénre vonatkozó hatásainak részletesebb bemutatása, fókuszba helyezve a tanulók iskolai motivációját. Ezen tényezők vizsgálata és fejlesztése alapvető fontosságú lehet a tanulási környezet átgondolásában, és általa hangsúlyozhatjuk az iskolai közeg rendszerszemléletű megközelítésének jelentőségét.

.

A dallamtapadás és a zenei preferencia vizsgálata

Fülöp Flóra        Időpont: 15.55-16.20

A zene életünk során mindenhol jelen van – mi van azonban akkor, ha nem körülöttünk, hanem a fejünkben szól? Jelen előadás témája az önkéntelen zenefelidézés, avagy dallamtapadás - bár ez a jelenség mindenki számára ismerős lehet, keveset tudunk általános jellemzőiről, kialakulásának okairól. Előadásomban egyrészt egyik alapszakos műhelymunkámat mutatom be, amelynek célja az Önkéntelen Zenefelidézés Kérdőív magyar verziójának validálása, valamint a dallamtapadás és a zenei preferencia kapcsolatának vizsgálata volt. Előadásom második felében pedig egy új kutatási projektet szeretnék bemutatni, amelynek lényege egy olyan, zenei preferenciával összekötött módszer kifejlesztése, amely segítségével kísérleti körülmények között lehet dallamtapadást kiváltani és vizsgálni.

A Jövő Kutatói előadások 16.30-ig tartanak. Az eredményhirdetésére a szakmai zsűri rövid megbeszélése és a díjazásról szóló döntéshozatala után kerül sor.