Az ADHD női oldala

 Bánfi Veronika
2023. 11. 12.

Mi jut eszünkbe, ha meghalljuk az ADHD, hiperaktív, figyelemzavaros kifejezéseket? Székén hintázó, mindenbe belekotyogó kisfiú az osztály hátsó sarkában, atomtámadás utáni gyerekszobák, hármas bizonyítvány és „változó” szorgalom. Jobb esetben felnőtteket is látunk magunk előtt sosem alvó, állandóan mozgásban lévő életmóddal, hírességeket, akik lehetetlen ötletekkel formálták és formálják a világot. Azt gondolnánk, mindenki egyetért abban, hogy az ADHD ugyanúgy érinti a nőket, mint a férfiakat is, de ez korántsem evidens. Cikkemben a nőket érintő ADHD jellegzetességeiről szeretnék beszélni.

Női ADHD, férfi ADHD, meg úgy egyáltalán ADHD

Az ADHD-nak három fő típusa ismert. Az első, a hiperaktív altípus az úgymond „klasszikus”, látványos fejlődési zavar, amelyet a folyamatos mozgásigény és impulzivitás jellemez. Az ilyen jellegű ADHD-val élők feje állandóan tele van ötletekkel, elképzelésekkel, egy belső motor hajtja őket a kivitelezés felé. A második a figyelemhiányos, vagy inattentív altípus, ennek esetén az ADHD-t a szétszórtság, feledékenység és figyelmetlenség jelezhetik. Az egyén mindent felír, majd elveszti a papírt is, amire felírta, vagy elfelejti, hogyan akart befejezni egy mondatot. A kettőt pedig a kevert altípus vonja össze, ebben az esetben hiperaktív és inattentív jegyek is jelen vannak az egyén mindennapjaiban (Quinn, 2005).

Míg férfiaknál a leggyakoribb a hiperaktív vagy kevert altípus, nőknél jóval nagyobb számban fordul elő az inattentív típus. Olyan jelek utalhatnak rá már 10-13 évesen is, mint a gyakori felszereléshiány, folyamatos késés, vagy az órán való elkalandozás. Az ilyen gyermek nagyon könnyen lemarad a tanulásban, mert nem tudja jól megszervezni az idejét és figyelni a munkájára. Természetesen előfordulhatnak hiperaktív jegyek is, ám míg fiúknál ez a túlzott mozgékonyságban – széken hintázás, futkározás -, addig lányoknál a bőbeszédűségben és a nagy társaságigényben mutatkozik meg (Quinn, 2005). Ezek ugyanúgy nehézséget jelentenek a gyermek életében, ám kevésbé látványosak. Emiatt a tanárok és a szülők sem érzik problémának, helyette hajlamosak csacsogónak, álmodozónak, rosszabb esetben lustának vagy butának felcímkézni a diákot. Továbbá lányok esetében az impulzivitást és a beszédkényszert gyakrabban írják érzelemszabályozási problémák számlájára (Holthe & Langvik, 2017). Hacsak nem kíséri ezeket a jeleket fejlődésben való elmaradás vagy egyéb tanulási zavar, ritkán vetődik fel az ADHD mint lehetőség.

A női figyelemzavar tehát rejtett marad. Nem okoz akkora zavart a tanulmányokban, mint a férfiaknál, amely abból adódik, hogy a lányok jóval könnyebben kompenzálnak, és hajlamosak internalizálni, azaz befelé fordítani még a hiperaktív tüneteket is (Holthe & Langvik, 2017). Előfordulhat, hogy egy ADHD-s lány kitűnő tanuló, minden tanára jó véleménnyel van róla, mégis küzdhet figyelemzavarral, amit dupla annyi munkával kompenzál (Quinn, 2005).

Milyen az ADHD-s felnőtt nő?

A kezeletlen ADHD jelentősen károsítja a mindennapi életet. A koncentrációs nehézségek és az iskolában való felcímkézés miatt gyakori a tanult tehetetlenség kialakulása – az egyén hozzászokott ahhoz, hogy neki semmi sem sikerül, ő egyszerűen ilyen, lusta vagy buta, így nem is érdemes próbálkoznia a nehezebb feladatokkal. Emiatt nincsenek jelentősebb céljai az életben, nemritkán alacsony önértékelés, kapcsolati problémák, szorongás és depresszió is jelentkezhet, melyeket sokan kezelnek alkohollal, drogokkal vagy egyéb káros megküzdési módokkal. Ilyen esetben a szakember elsősorban a később kialakult betegséget kezeli, így a figyelemzavar diagnózisa is nehezebb (Quinn, 2005).

A kompenzáció megmarad gyermekkorból, ám még így is kihívást jelent a napi teendők elvégzése, a kapcsolatok fenntartása, időpontok és határidők megjegyzése. Kevert vagy hiperaktív ADHD esetén pénzügyi problémák is felmerülhetnek az impulzív költekezés miatt. Szülőként a gyermeknevelés, a gyermek körüli feladatok elvégzése kiemelten nehéz lehet, az ebből adódó konfliktusok az élettárssal gyakran vezethetnek váláshoz. Mindezek mellett az ADHD-diagnózist, főleg nők esetében, nagy stigma is övezi. A beteg úgy érzi, nem beszélhet a problémáiról, mert nem kapna megértést, vagy nem vennék komolyan, emiatt kivizsgálásra sem megy el. Elszigetelődik a környezetétől, másnak, kevesebbnek érzi magát a többieknél (Holthe & Langvik, 2017).

Felismerés, elfogadás, diagnózis. Aztán?

Ha felnőttként felmerül bennünk az ADHD gondolata, természetes, hogy legelőször az internethez fordulunk. Ám nőként nem biztos, hogy hasznos vagy pontos adatokat találunk, ugyanis a vizsgálatok és az önsegítő oldalak zöme a férfi ADHD-t veszi alapul, főleg a kevés kutatási információ miatt. Érdemes angol nyelvterületen is kutakodni, de továbbra se vegyünk minden információt és önkitöltős tesztet készpénznek! A legbiztosabbat szakember mondhatja meg. Amíg azonban ezt nem szeretnénk, vagy nem tudjuk meglépni, kikérhetjük a környezetünk véleményét, közeli barátokét, rokonokét, tanárokét (Quinn, 2005).

Magyarországon TB-alapon a SOTE-n folyik felnőtt ADHD-kivizsgálás, ezenkívül számtalan magánklinika közül is választhatunk. A kivizsgálás során laboratóriumi és pszichológiai tesztekkel kizárják a szervi vagy más pszichés betegségeket, majd a hozzátartozókat és végül a klienst kérdezik ki. Ezután a szakember dönt a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia menetéről.

Az idők során különféle technikákat is kidolgoztak, amelyek segíthetik az ADHD-val való együttélést. Ide sorolható például a hagyományos, Ryder Carroll (aki maga is ADHD-s) által kidolgozott bullet journal módszer, amelynek lényege, hogy a napi teendőket nem egy megadott keretek közé kényszerített határidőnaplóba, hanem egy saját magunk által alakított rendszerbe szervezzük. További könnyebbséget jelenthet a megfelelő társas támasz, a megértő és türelmes környezet, rendszeres mozgás és a jó minőségű alvás is (Holthe & Langvik, 2017).

Az ADHD, akárcsak a többi mentális zavar, kihívások elé állítja az embert. Nőként pedig még a rendelkezésre álló adatok és információk hiánya is plusz nehezítő tényező. Szerencsére azonban már elkezdődtek a nőket érintő kutatások is, de messze vagyunk még attól, hogy az ADHD-nak ezen megközelítése is bekerüljön a köztudatba (Holthe & Langvik, 2017).

Címkék: ADHD, figyelemzavar, hiperaktivitás, nők

Források:

Holthe, M. E. G., & Langvik, E. (2017). The Strives, Struggles, and Successes of Women Diagnosed With ADHD as Adults. SAGE Open, 7(1), 2158244017701799. https://doi.org/10.1177/2158244017701799

Quinn, P. O. (2005). Treating adolescent girls and women with ADHD: Gender‐Specific issues. Journal of Clinical Psychology, 61(5), 579–587. https://doi.org/10.1002/jclp.20121

ADHD - ambulancia https://semmelweis.hu/pszichiatria/betegellatas/adhd-ambulancia/ (letöltve: 2023. 11. 02.)

Képek forrása:
1. kép: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/no-ules-maganyos-gondolkodas-3776181/ hozzáférve: 2023. 10. 11.

2. kép: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/gyujtemeny-halom-irodalom-kutatas-159751/ hozzáférve: 2023. 10. 11.

3. kép: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/hordozhato-szamitogep-jegyzetfuzet-toll-asztal-8962476/ hozzáférve: 2023. 10. 11.

4. kép: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/jegyzetfuzet-hivatal-internet-ceruza-8386750/ hozzáférve: 2023. 10. 11.