Legyél a szerzőnk!

Kedves Írónk,

köszönjük, hogy megtisztelsz bennünket azzal, hogy értékes gondolataidat és szaktudásodat rajtunk keresztül szeretnéd megosztani a nagyvilággal!

Téged keresünk, ha…

  • pszichológus hallgató vagy/pszichológus végzettséggel rendelkezel,

  • kiismered magad a publikálás világában,

  • szívesen írsz havi 1-2 pszichológiai ismeretterjesztő cikket megadott szempontok alapján,

  • szeretnéd, ha írásaid publikációra kerülnének a Pszinapszis weboldalán és közösségimédia-felületein.

Arra kérünk, hogy az alábbi szerkesztési instrukciókat figyelembe véve szerkeszd, majd küldd el nekünk ismeretterjesztő írásodat az

irtamegycikket@pszinapszis.hu

e-mail címünkre, ahol mi további javaslatokkal és tippekkel, trükkökkel látunk majd el!

A cikk célközönsége a szakmán kívüli pszichológia iránt érdeklődők, így a tudományos publikáció vagy a tanulmányi célra készített írás nem megfelelő.

Kérjük, küldj egy rövid bemutatkozást is, amelyben szerepel

  • jelenlegi iskolád/munkahelyed

  • korábbi írói tapasztalatod, amennyiben van

  • és fejtsd ki benne, miért szeretnél szerzői csapatunkhoz csatlakozni!

Az írásokat folyamatosan örömmel fogadjuk, határidő nélkül.

Üdvözölnek,

A Pszinapszis szervezői

Terjedelem

Arra kérünk, hogy a karakterszám legyen 4000 – 7000 leütés között.

Helyesírás, stílus

A magyar helyesírás szabályainak betartása. Ajánlott legalább a Word helyesírás-ellenőrzés futtatása a nyers szövegen az írás befejezése után.

Törekedjünk arra, hogy a többszörösen összetett mondatainkat tagoljuk, válasszuk szét két, akár három mondatra!

Képek, vizuális anyagok

Minden megírt cikk tartalmaz 1 db borítóképet. Ez egy “fekvő” helyzetű kép, legalább 1200x720 pixel méretben. A szövegtörzsben lehetnek (és javasoljuk is, hogy legyenek!) más arányú, “fekvő” és “álló” képek, azonban ha középre, teljes oldalszélességben teszünk képet, az mindig fekvő legyen. Az állóképeket jobbra vagy balra ütköztetve helyezzük el és mellette futtassuk körbe az írást. NE használjuk fel más magyar sajtóoldalak fotóit! Helyette böngésszük:

·        az MTI saját oldalát,

·        közszereplők és szervezetek weboldalait, vagy Facebook-oldalukat,

·        jogtiszta fotótárakat, mint a

·        https://pixabay.com/hu/

·        https://burst.shopify.com/

·        http://finda.photo/

·        https://flickr.com/

·        http://fortepan.hu/

·        https://isorepublic.com/

·        http://maxpixel.freegreatpicture.com/home

·        https://pexels.com/

·        https://stocksnap.io/

·        http://stokpic.com/

·        https://unsplash.com/

·        https://foodiesfeed.com/

·        https://pxhere.com/

·   Google – csak miután beállítottuk, hogy újrafelhasználható képeket mutasson!

Bármelyiket választjuk is, hivatkozzuk le a megfelelő formátumban, kettő helyen:

Az adott képre jobb klikkel kattintva, majd Felirat beszúrása…, ott (Új felirat…) „kép” és a portál neve, pl. Pexels.com.

Az Irodalomjegyzék után a Képek forrásai részben, a szövegtörzs után. Ne felejtsük el mindig feltüntetni a konkrét URL után, hogy mikor mentettük le a képet (hozzáférve: ÉV.HÓ.NAP)!

Ugyanez vonatkozik a felhasznált, beágyazott videókra is – amelyek remek multimédiás eszközök.

A cikk szerkesztése

Törekedjünk a logikus, közérthető és világos fogalmazásra, felépítésre! Jó irányelv lehet, ha a bevezetést és a lezárást, konklúziót úgy fogalmazzuk meg, hogy a vidéki nagymama is értse!

A törzsszöveget tagoljuk! 3-4 bekezdésenként legyen egy fejezetcím, kép, stb.! Így tarthatjuk fenn a figyelmet még jobban.

1.    A szerkezeti egységek

  • CÍM: rövid, tömör és a cikk lényegéről szól. A címben kerüljük az olcsó, hatásvadász megfogalmazásokat, ugyanakkor törekedjünk a dinamikusan hangzó, figyelemfelkeltő, kedvcsináló, mégis informatív címadásra!
    A cím ne legyen statikus, ne emlékeztessen tankönyvi fejezetcímekre! Jót tesz, ha törekszünk arra, hogy igét használjunk a címben, ez némiképp dinamikussá teszi azt.
    Ha van rá mód, fogalmazzunk a címben is többes szám első személyben!
    Törekedjünk rövid címek adására!
    A címet, ha szükségesnek érezzük, követheti az azt magyarázó alcím, vagy, ha a címet érezzük tárgyilagosnak, az alcím lehet némileg oldottabb hangvételű.

  • SZERZŐ, DÁTUM: legújabb gyakorlatunk szerint a szerző neve és az írás ideje felkerül, mintegy fókuszt adva ezeknek az adatoknak. Ütköztessük jobbra!

  • BORÍTÓKÉP: a fent ismertetett szabályok szerint előkészített kép követi a címet. Ezzel a képpel törekedjünk a cikk hangulatának megragadására!

  • LEAD: terjedelmét tekintve minimum három, maximum hét mondat. A lead vezeti be a cikk témáját, úgy képzeljük el, mint az absztraktot, ami nem lövi le a „poént”. 2-3-5 mondat, megjelöli a helyet, az időt, a témát és a cikk célkitűzését.
    A lead figyelemfelkeltő, tömör, tényszerű, mégis bevonzza az olvasót, ugyanakkor ebben is kerüljük a bulváros hatásvadászatot.
    Ne fogalmazzuk bele az írás, a cikk konklúzióját, de utalhatunk rá!
    Érdemes lehet kérdést is beleírni a leadbe, ebben az esetben figyeljünk arra, hogy meg is válaszoljuk azt!

  • TÖRZSSZÖVEG: a törzsszöveg fejti ki a cikkünk lényegét, adja át a szükséges, függetlenül attól, hogy azok szerepeltek már a leadben vagy címben. Ha más írást használtunk forrásként, azok tartalmát a saját szavainkkal ismertessük, majd hivatkozzuk az eredeti szerzőt, szerzőket! Ha más online portálra hivatkozunk, szúrjuk be az eredeti linket a szövegközbe hiperhivatkozásként, ami egy adott szóra (pl. itt olvashatunk erről bővebben), vagy szövegrészbe ágyazottan (pl. a tőzsdék február óta zuhannak).

  • SZÖVEGKÖZI CÍMEK: törjük a szövegeinket fejezetcímekkel is! Feladatuk bevezetni az utánuk következő szövegtörzset. Ne hagyjunk túl hosszú törzsszöveget új fejezet, kép, ábra, táblázat, diagram nélkül töretlenül! A szövegközi címeinket emeljük ki!

  • KERESŐSZAVAK: címszavak, összefoglalják a cikk lényegét, mintegy keresőszóként. Válasszuk el őket vesszővel és szóközzel, 3-9 keresőszónál ne használjunk többet! Ha azt vesszük észre, hogy több lett ennél, valószínűleg túl sok fókusza van a cikkünknek. Szűkítsük a perspektívát a jobb megértés érdekében!

  • IRODALOMJEGYZÉK: az általunk használt irodalmak, bármilyen sajtótermékek forrásait soroljuk fel! A kötelező formátum az APA, az American Psychological Association formátuma. Lásd bővebben a Hivatkozások részben!
    Csak olyan hivatkozás szerepeljen az Irodalomjegyzékben, amit a szövegben ténylegesen fel is használtunk – és fordítva!
    Minden esetben használjuk a Word Sorszámozás parancsát a hivatkozás-jegyzékünkre.
    Az irodalmak szerző szerinti ABC sorrendben szerepeljenek.

  • A KÉPEK FORRÁSAI: az Irodalomjegyzék után ne felejtsük el feltüntetni, hogy a felhasznált képek honnan valók (konkrét URL segítségével) és mikor töltöttük le azokat!

Facebook-lead

A Pszinapszis Facebook oldalán szereplő cikkajánlóhoz írjunk új, figyelemfelkeltő szöveget, ne az eredeti leadet ismételjük meg! Ez a lead maximum 2-3 mondat legyen!

Speciális karakterek

  • IDÉZŐJELEK: Ha szó szerint idézünk, magyar idézőjelet használjunk: „Már vénülő kezemmel
    Fogom meg a kezedet…    ”. Minden idézetet, beleértve az egyszavasakat is szedjünk dőlt betűvel, kivéve, ha az idézőjel nem idézetet, hanem jelzőket mutat, ilyenkor nem kell azt dőlt betűvel kiemelni.

  • KÖTŐJELEK: idézetek után, illetve tagmondatok elválasztása közben a hosszú kötőjelet: – és nem a rövidet: - használjuk.

Hivatkozások

Minden esetben kétféle hivatkozást követünk, mindkettőt az APA formátumában. Az adott állítást, ami nem a szerzőtől származik, a szövegközben hivatkozzuk, illetve a szöveg után, az Irodalomjegyzékben is. Ennek módjai:

1. Szövegközben

  • Egy szerző esetén a szövegben az adott munka szerzőjének vezetéknevével, s attól vesszővel elválasztva a tanulmány megjelenésének dátumával kell hivatkozni, zárójelben:
    „Egy közelmúltban végzett vizsgálatban (Sternberg, 1997)…” Vagy:
    „Sternberg (1997) két csoport hiperaktivitását hasonlította össze…” Vagy:
    „1997-ben Sternberg rámutatott a …”

  • Több, de hatnál kevesebb szerző esetén az első hivatkozás alkalmával az összes szerző nevét fel kell tüntetni, a későbbi hivatkozások során azonban már csak az első szerző nevét jelöljük, melyet az ‘és mtsai’ rövidítés követ (angol szerzők esetében: ’et al’.)

  • Hatnál több szerző esetén a szövegben csak az első szerző nevét és azt követően az ‘és mtsai’ (’et al’) rövidítést alkalmazzuk.

  • Több tanulmányra való hivatkozáskor egy zárójelen belül, a tanulmányokat az irodalomjegyzékben kialakított sorrendnek megfelelően rendezzük.
    „Korábbi kutatások (Davison, 1976, 1985, 1991)…”

  • Ha ugyanazon szerző, vagy szerzők ugyanabban az évben megjelent több tanulmányára hivatkozunk, akkor ezeket a, b, c, stb. betűkkel különböztetjük meg egymástól, mind a szövegben, mind az irodalomjegyzékben.
    „Korábbi kutatások (Koyokoshi, 1976a, 1976b, 1976c)…”

  • Több szerzőre való hivatkozáskor egy zárójelen belül, a különböző szerzőket pontosvesszővel választjuk el egymástól.
    „Korábbi kutatások (Koyokoshi, 1976a, 1976b; O’Leary, 1992, 1993; Pols, 1926)…”

  • Ha egy tanulmány évszám nélkül jelent meg, azt az ‘é.n.’ rövidítéssel jelöljük.
    „Legújabb vizsgálatok szerint (Engelman, 1999; Brian, é.n.)…”

  • Meg nem jelent, de megjelenés alatt álló tanulmány esetén, ezt az információt jelezzük.
    „Egy recens vizsgálat (Angel, megjelenés alatt)…”

  • Szó szerinti idézés esetén a szövegben az idézett részt idézőjelbe kell tennnük, illetve zárójelben a szerző neve és az évszám mellett az idézett szöveg megtalálhatóságának pontos oldalszámát is jelölnünk kell!!
    „…a szerzők hangsúlyozzák, hogy „az öngyilkosság hátterében … található” (Sow és Blum, 1978, 156-157.)…”

2. Irodalomjegyzékben

  • Cikkre való hivatkozás
    Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi félkövér betűvel, a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, a folyóirat címe és évfolyamszám dőlt betűvel, végül oldalszám. Például:
    Capote, R. B., Jellow, L. H., Truman, G. G. (1997). Some Thoughts on Sport Psychology. The International Journal of Psychology and Sports, 11. 209-226.
    Ha a teljes cikkhez a szerzőnek nincs hozzáférésünk (pl. Magyarországon nem elérhető), úgy az olvasott absztraktra is hivatkozhatunk, ezt azonban forrással együtt (pl. PsychLit, vagy Psychological Abstracts sorszám) fel kell tüntetnünk.

  • Könyvre való hivatkozás
    Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi félkövér betűvel, a megjelenés éve zárójelben, a könyv címe dőlt betűvel, kiadó, város. Például:
    Rose, R. K., O’Connor, R. B. (1967). The Myth of Depression. Blue Bird Press, New Orleans.
    Ha egy hivatkozott könyvnek csak egy részét, részeit olvasta a szerző, azt az oldalszám feltüntetésével jelöljük azt a hivatkozás végén.

  • Tanulmánykötetben megjelenő cikkre történő hivatkozás
    Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi félkövér betűvel, a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, majd: In: A szerkesztők neve, zárójelben jelezve, hogy szerkesztett könyvről van szó (szerk.), vagy (ed), (eds), majd a könyv címe dőlt betűvel, kiadó, város. Például:
    Fromberg, B. Q., Toborg, R. S. (1985). The Epidemiology of Depression. In: Gamma, R. K., Roberts, L. F., O’Neil, C. A. (eds), New Perspectives in Depression Research. Young and Young, Oklohama City.

  • Előadásnál
    Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi félkövér betűvel, az előadás éve zárójelben, az előadás címe dőlt betűvel, a rendezvény neve, dátuma (év, hó, nap), helyszíne. Például:
    Erdész M., Madarász H. Halász V. (1992). A Kisalföld halai és madarai. Előadás a Kisalföldi Állatvédők XXVII. Nemzetközi Kongresszusán, 1992. Augusztus 21-23., Győr, Magyarország.

  • Kézirat esetén az irodalomjegyzékben jelezzük, hogy nem publikált tanulmányról van szó. Például:
    Kovács B., Alabástrom L. (1967). Az ausztrál pszichofiziológia legújabb eredményei. Kézirat.
    Kawasaki, Y. U. (1997). Suicide in Japan Among Minority Groups. Manuscript.

  • Közvetett hivatkozást alkalmazunk, amennyiben az eredeti közleményt nem olvastuk, hanem egy másik tanulmányban olvasottak alapján hivatkozunk egy cikkre. Ilyenkor mind az eredeti cikk, mind az olvasott tanulmány adatait pontosan feltüntetjük az irodalomjegyzékben, s az eredeti tanulmány után zárójelben odaírjuk, hogy idézi: és az olvasott tanulmány adatai. A tényt, hogy mások által idézett tanulmányra hivatkozunk, a szövegben való hivatkozáskor is fel kell tüntetni. Például:
    Van Haven, J. J., Cuipers, D. F. (1984). Psychology of the Internet. Manhattan Press, New York. (Idézi: Rose és O’Connor, 1987)
    A közvetett hivatkozás alkalmazását amennyire lehetséges, különösen, ha a tanulmány Magyarországon hozzáférhető, kerüljük.

  • Ismeretlen adatok: amennyiben a pontos hivatkozási adatok valamelyike, például a kiadó, vagy a megjelenés helye nincs megadva, ezt ‘k.n.’, illetve ‘h.n.’ rövidítéssel jelöljük.

  • Több kiadásban, vagy fordításban is megjelent műveknél mindig arra a kiadásra kell hivatkozni, amelyiket olvastuk. Változatlan kiadások és fordítások, vagy egy korábbi cikk tanulmánykötetben való újbóli megjelenésekor azonban szögletes zárójelben jelezzük a hivatkozott írás első megjelenésének évszámát is.

  • Internetes hivatkozás esetén a szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi (megjelenés éve). A cikk címe. teljes URL vagy DOI. (letöltve: év. hónap nap).
    Mead, G. H. (1913) The Social Self. URL: http://psychclassics.yorku.ca/Mead/socialself.htm (letöltve: 2008. március 9.)

  • Konferencia-, egyetemi előadások esetén a szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi (az előadás megtartásának éve) Az előadás címe. A kongresszus vagy rendezvény pontos neve, helye, dátuma (év, hó, nap).
    Kállai J. (2010) Társas kapcsolatok kognitív idegtudományi alapmechanizmusai. Előadás a Magyar Pszichológiai Társaság XIX. Országos Tudományos Nagygyűlésén. Pécs, 2010. május 27–29.

Köszönjük és jó munkát kívánunk!