Az élet napos oldala

Avagy hogyan melengetik lelkünket a napsugarak

Szerző: Szűcs Dóra, 2020. 04.07.

Gyakran hallja az ember, hogy a meleg időjárás és a napfény pozitív hatást gyakorol mind a testi, mind a lelki folyamatainkra. Nem hiába várjuk a téli zord időjárás után a tavasz közeledtét. Ki ne ismerné, azt a felemelő érzést, amikor a zöldellő fák levelein megcsillan az első napsugár? Vajon mi állhat ennek hátterében, miért szeretjük ősidők óta oly nagyon a Napot és a fényt? Milyen jótékony hatásai vannak és milyen egyéb lehetőségeket rejt magában?

Napkultusz

A Napnak már az emberi kultúra kezdetén is hatalmas szerepet tulajdonítottak. A Nap energiája szinte minden korban, kultúrában összekapcsolódott az élet és a megújulás fogalmával. Több ókori vallás, mint például az egyiptomi, istenségként tekintett az égitestre. A francia abszolutizmus idején „Napkirányként” tisztelték az uralkodót, ezzel is hangsúlyozva XIV. Lajos földöntúli eredetű hatalmát. Papp (1989. 40. old.) szavaival élve: „A király úgy ad fényt és meleget birodalmának, ahogyan a Nap a Földnek. Ő az egyetlen fényforrás, amely alattvalóit beragyogja.”. Később a tudomány és a kultúrák fejlődése következtében a Nap kulturális és vallási szerepe vesztett jelentőségéből. Az asztrológiában azonban a Nap ma is a stabilitást, állandóságot és a kiáradó életerőt szimbolizálja.

Mitől lesz jobb a kedvünk?

Számos kutató, köztük Kämpfer és Mutz (2013) is, vizsgálja az időjárás befolyását az emberek hangulatára. Vizsgálatukban kimutatták, hogy az élettel való elégedettség magasabb volt azoknál a résztvevőknél, akik napsütéses, szép napon nyilatkoztak, azoknál, akik egy „átlagos” napon válaszoltak. Ez a kutatók szerint azért lehetséges, mert a hangulat befolyással van arra, hogy hogyan ítéljük meg a bejövő információkat, és ennek következtében arra is, hogy miként értékeljük az életünket.

A napfény hangulatjavító, szorongásoldó hatásának hátterében a szerotonin, hétköznapi nevén a „öröm hormonja” áll. Ez a neurotranszmitter felel az aktivitásért, kezdeményezésért, szexuális vágyért, jó közérzetért, illetve a különféle eufórikus élményekért. Ennek fényében tehát nem csoda, hogy egy napsütéses délutánon kellemesebben érezzük magunkat, mint egy borongós őszi reggelen.

Fény mint terápia

Ezen jótékony hatást kihasználva akár a szezonális hangulati zavarok, mint például a téli depresszió kezelésére is alkalmassá válik a fény (Molnár és mtsai, 2010). Ugyanis a téli hónapokban a napfény hiánya gyakran érzelmi ingadozással, szorongással, rossz közérzettel társulhat. Lam és munkatársai (2016) kutatása alapján a fénykezelés a biológiai ritmus és a neurotranszmitterek helyreállítása révén segíthet. Vizsgálatukban arra is rámutattak, hogy akár a nem szezonális depressziónál is jótékony hatású lehet a fényterápia kombinált kezelés részeként való alkalmazása. A placebóval szemben mutatott eredményessége alapján a fényterápiát tehát ajánlott lenne széleskörűen alkalmazni a depresszív zavarok kezelésére bizonyított antidepresszáns hatása miatt (Torzsa és mtsai. 2009).

Az északi országokban, például Svédországban, ahol a napsütéses órák száma meglehetősen alacsony, mesterséges fénnyel világítják meg a buszmegállókat, ezzel is segítve a helyiek fényigényének megfelelő szinten tartását.

Napfény a jó alvásért

A fénynek elsődleges szerepe van a cirkadián ritmusunk, azaz a napi biológiai óránk szabályozásában is. E ritmus szinkronizálásáért a tobozmirigyben termelődő melatonin felelős. Mivel ez sötétedéskor kezd el termelődni, joggal nevezhetnénk „sötétséghormonnak” is. Azonban megjelenéséhez elengedhetetlen az is, hogy a nappali órákban megfelelő mennyiségű fény érje a szervezetet. Így támogatja azt, hogy alvásunk kiegyensúlyozott, jó minőségű legyen (Oláh, 2008).

Mindezek mellett nem szabad elfelejtenünk a napfény UV-sugarainak fertőtlenítő, illetve a jól ismert D-vitamin termelődését serkentő hatásáról sem (Zhang és Naughton 2010)!

Élvezzük hát a természet adta lehetőséget…

Mindennek tükrében érdemes tehát kihasználni a jó idő adta lehetőségeket. Ha tehetjük és az időjárás is engedi, tankoljuk fel „napfényraktárjainkat” és töltsünk minél több időt a szabadban! Egy hosszabb városi séta a barátokkal vagy egy hegyi túra a családdal a kapcsolatoknak is kedvezhet. Ha azonban magányra vágyunk, akkor sem muszáj odabent gubbasztanunk. Üljünk ki egy csendesebb parkba vagy akár az erkélyünkre, és egy könyvvel a kezünkben szívjuk magunkat tele a Nap energiájával! Szánjunk időt magunkra – megéri!

Keresőszavak: napfény, pozitivitás, életenergia, hormonok, depresszió

Források:

Kämpfer, S., Mutz, M. (2013) On the Sunny Side of Life:
Sunshine Effects on Life Satisfaction. Soc Indic Res 110, 579–595 (2013). https://doi.org/10.1007/s11205-011-9945-z
Lam RW, Levitt AJ, Levitan RD, et al. (2016) Efficacy of Bright Light Treatment, Fluoxetine, and the Combination in Patients With Nonseasonal Major Depressive Disorder: A Randomized Clinical Trial. JAMA Psychiatry. 2016;73(1):56–63. https://doi:10.1001/jamapsychiatry.2015.2235
Molnár E., Gonda X., Rihmer Z., Bagdy Gy. (2010) A szezonális depresszió etiopatológiája és terápiás lehetőségei. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2010. XII. évfolyam 4. szám, http://epa.oszk.hu/02400/02454/00040/pdf/EPA02454_neurohun_2010_483-494.pdf
Oláh, A. (2008): Biológiai ritmusok hosszútávú követése kísérletes állat modellben: circadian és extracircadian ritmusok feltárása. 6-8. Doktori értekezés, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
Papp I. (1989): A Napkirály URL: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_napkiraly
Torzsa P., Szeifert L.,Dunai K. és Kalabai L., Novák M. (2009) A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban = Diagnosis and therapy of depression
in primary care. Orvosi Hetilap, 150 (36). pp. 1684-1693. ISSN 0030-6002 https://doi.org/10.1556/OH.2009.28675
Zhang, R., Naughton, D.P. (2010) Vitamin D in health and disease:
Current perspectives. Nutr J 9, 65 (2010). https://doi.org/10.1186/1475-2891-9-65

A képek forrásai:

https://www.pexels.com (hozzáférve: 2020.03.31.)
https://www.pexels.com (hozzáférve: 2020.03.31.)