Ha ma még egy cikket elolvasnál…

Szerző: Sóvágó Lilla, 2020.03.22.

A mai világban számtalan helyről zúdulhat ránk az egyre több és több információ, ezt nevezzük információs túlterhelésnek. Kiváltképp érezhetjük a hatását most, a világjárvány miatt kialakult veszélyhelyzetben. Az internetet ellepték a koronavírusról szóló hírek, mi pedig kötelességünknek érezzük, hogy rendkívül tájékozottak legyünk, különösen egy ilyen horderejű témával kapcsolatban. De vajon valóban megéri naponta órákat tölteni a koronavírusról szóló információk gyűjtésével?

Az információs túlterhelés nem új jelenség

Információs túlterhelést (information overload) akkor élhetünk át, amikor az információ-bevitel meghaladja az ember információfeldolgozási kapacitását (Eppler & Mengis, 2004).

Sokan már a 16. századra teszik megjelenését, de főként a 20. század környékén vált jellemzővé az, hogy több információt hozunk létre, mint amennyit fel tudunk dolgozni (Pijpers, 2010; Koltay, 2014).

Igazán az 1970-es évekre tehető a digitális információ térhódításának kezdete, amely csak még erősebbé vált az internet megjelenésével és elterjedésével az 1990-es években. A technika fejlődésének köszönhetően az információmennyiség jelentősen megnövekedett, valamint ez a tömérdek információ már többféle kommunikációs csatornán érhető el. Mindez a választás kényszere elé állít bennünket (Morville, 2005; Koltay, 2014).

„Az információs túlterhelés akkor lép fel, amikor:

·a rendelkezésre álló információk mennyisége meghaladja az emberek korlátozott információfeldolgozási képességét;

·szakadék van az információk mennyisége és azok között az eszközök között, amelyekkel az információkat hasznos tudássá tudjuk alakítani;

·több releváns információval rendelkezünk, mint amennyit fel tudunk dolgozni.”

(Koltay, 2014, 83. oldal)

Inkább a negatív hírek, mint a pozitívak?

Bár manapság elkerülhetetlen, hogy egyáltalán ne halljunk a koronavírus fenyegetéséről, az emberek többsége még így is hajszolja az információkat. De vajon miért akarjuk tudni még azt is, hogy több ezer kilométerre innen milyen rendeleteket vezettek be, hány beteg vagy hány halott van egyes országokban? Ez a viselkedésünk torzításoknak tudható be.

1. Negatív elfogultságnak nevezzük azt a jelenséget, hogy jobban felfigyelünk, erősebben reagálunk a negatív hírekre, mint a pozitívakra (Peeters & Czapinski, 1990; Taylor, 1991). A hírek következetesen hangsúlyozzák a világ legrosszabb dolgairól szóló történeteket. Tehát nem csak mi, fogyasztók törekszünk a negatív információk keresésére, a média is aktívan igyekszik minél többet adni belőlük számunkra (Cohen, 1983).

2. A szelektív expozíció vagy más néven megerősítési torzítás azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk megerősítő információk keresésére, vagyis azon információkra összpontosítunk, amelyek segítenek alátámasztani a már létező elméleteinket (Frey, Schulz-Hardt, & Stahlberg, 1996; Schulz-Hardt, Frey, Luthgens, & Moscovici, 2000; Jonas, Schulz-Hardt, Frey & Thelen, 2001). Így tehát, ha kifejezetten a negatív eseményekre fókuszálunk, előfordulhat, hogy a megerősítési torzításon keresztül bizonyítékokat találhatunk a negatívumok alátámasztására.

3. A rendelkezésre állási elfogultság az a tendencia, hogy az emberek túlbecsülik azon példák fontosságát, amelyek egy téma megfontolásakor azonnal eszükbe jutnak (Tversky & Kahneman, 1973). Ebből fakadóan megeshet, hogy miután egy adott negatív eseményre koncentráltunk, túlbecsüljük annak jelentőségét.

A közösségi média nemcsak az emberek hírek iránti éhségét táplálja, hanem a félelmeiket is

A kutatások azt mutatják, hogy az, amit a hírekben látunk/hallunk, jelentősen befolyásolhatja mentális egészségünket (Holman, Garfin & Silver, 2014).

Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt nyilatkozta, hogy az agyunk nem készült fel a mai korra jellemző információáradatra, mi több, a túlzott agyi leterheltség depresszióhoz is vezethet.

Az információ mennyisége manapság olyan nagy, hogy gyakorlatilag lehetetlen számunkra mindent megemészteni, de mi mégis megpróbáljuk. Az észlelt információterhelés a pszichológiai stressz egyik formája, amely akkor fordul elő, amikor az egyén úgy érzékeli, hogy a környezeti igények túlnőnek az információfeldolgozási képességén (Evans & Cohen, 1987; Lazarus, 1966; Selye, 1973). Látjuk, hogy az információ elérhető számunkra, de fennáll a veszélye, hogy szem elől veszítünk valami fontosat, emiatt frusztrációt élünk meg (Pijpers, 2010; Koltay, 2017). A jelenlegi helyzetben különösképp érzékelhetjük az efféle túlterhelést, ugyanis elárasztanak bennünket a számtalan forrásból érkező információk. Televízió, rádió, újság, közösségi média, blogok… egyszerűen nem telik el nap anélkül, hogy ne hallanánk/olvasnánk a koronavírusról.

Rengeteg álhír kering a világhálón, így a hírek olvasása kihívást jelenthet

Egyesek szerint a probléma nem az információmennyiség növekedésében leledzik, hanem az információk minőségében.

Az emberek többsége nem tudományos lapokból tájékozódik, így az esetek zömében nem az eredeti forrásokat olvassák el, hanem azokat az irományokat, amelyek az újságírók interpretációját tartalmazzák. Mindemellett, akkor is megtapasztalhatjuk a túlterhelés érzését, ha nem tudunk hatékonyan információt gyűjteni, az adott információt megfelelően feldolgozni, majd következetesen cselekedni (Pijpers, 2010; Koltay, 2017).

Gimenez és munkatársai (2020) 6 lépésben foglalták össze, hogyan tudunk kritikusan cikkeket olvasni. Ezeknek a készségeknek a fejlesztésével könnyebben felismerhetjük, hogy mely forrásokban lehet, vagy nem lehet megbízni:

1. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az eredeti forrásban szereplő fontos információkat miként lehet újraértelmezni, módosítani és akár teljes mértékben figyelmen kívül hagyni. Fontos meglátni, hogy vajon az újságíró mit érthetett meg az eredeti forrásból, vagy mit kíván prezentálni belőle.

2. Különösen vigyázni kell a túl nagy vagy meglepő állításokkal, amelyek túlzásba eshetnek. A rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékok szükségesek.

3. Ellenőrizd, mennyire pontosak és egyértelműek a cikkben a kutatással kapcsolatos részletek. Nagyobb erővel bír, ha egy kísérlet bebizonyított egy tényt, mint az, hogy valami történést feltételezhetünk a jövőben.

4. Keresd meg az eredeti forrás hivatkozását vagy linkjét, amiről az adott cikk íródott. Ha fel van tüntetve, akkor valószínűbb, hogy az újságíró elolvasta az eredeti kutatást.

5. Próbáld meg ellenőrizni, hogy a cikk következtetései, érvei a kutatást végző tudósoktól vagy az újságírótól származnak-e.

6. Tájékozódj több helyről! Ha csak egy hírportál közöl egy „elképesztő áttörést”, akkor érdemes szkeptikusnak lennünk.

Keresőszavak: információs túlterhelés, információáradat, negatív elfogultság, koronavírus, covid-19

Források:

1. Cohen, B. (1983). Nuclear journalism: Lies, damned lies, and news reports. Policy Review, 26, 70–74.

2. Eppler, M. J., & Mengis, J. (2004). The concept of information overload: A review of literature from organization science, accounting, marketing, MIS, and related disciplines. The information society, 20(5), 325-344.

3. Evans, G. W., & Cohen, S. (1987). Environmental stress. In D. Stokols & I. Altman (Eds.), Handbook of environmental psychology (Vol. 1, pp. 571-610). New York, NY: John Wiley.

4. Frey, D., Schulz-Hardt, S., & Stahlberg, D. (2013). Information seeking among individuals and groups and possible consequences for decision-making in business and politics. Understanding group behavior, 2, 211-225.

5. Gimenez, J., Baldwin, M., Breen, P., Green, J., Gutierrez, E. R., Paterson, R., ... & Waddell, G. (2020). Reproduced, reinterpreted, lost: Trajectories of scientific knowledge across contexts. Text & Talk.

6. Holman, E. A., Garfin, D. R., & Silver, R. C. (2014). Media’s role in broadcasting acute stress following the Boston Marathon bombings. Proceedings of the National Academy of Sciences, 111(1), 93-98.

7. InfoStart (2015) Freund: depresszióhoz vezethet az információáradat. https://infostart.hu/belfold/2015/05/06/freund-depressziohoz-vezethet-az-informacioaradat-724082 (hozzáférve: 2020.03.21.)

8. Jonas, E., Schulz-Hardt, S., Frey, D., & Thelen, N. (2001). Confirmation bias in sequential information search after preliminary decisions: an expansion of dissonance theoretical research on selective exposure to information. Journal of personality and social psychology, 80(4), 557.

9. Koltay, T. (2014). Az információs túlterhelés és az információs műveltség. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 61(3), 83-89.

10. Koltay, T. (2017). Egy „örökzöld téma”: az információs túlterhelés. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT, 17(3), 39-54.

11. Lazarus, R. (1966). Psychological stress and the coping process. New York, NY: McGraw-Hill.

12. Morivelle, P. (2005). Ambient Findability. Sebastopol, CA: O'Reilly.

13. Peeters, G., & Czapinski, J. (1990). Positive-negative asymmetry in evaluations: The distinction between affective and informational negativity effects. European review of social psychology, 1(1), 33-60.

14. Perlmutter, A. (2019) How negative news distorts our thinking. https://www.psychologytoday.com/us/blog/the-modern-brain/201909/how-negative-news-distorts-our-thinking (hozzáférve: 2020.03.21.)

15. Pijpers, G. (2010). Information overload: A system for better managing everyday data. John Wiley & Sons.

16. Selye, H. (1973). The Evolution of the Stress Concept: The originator of the concept traces its development from the discovery in 1936 of the alarm reaction to modern therapeutic applications of syntoxic and catatoxic hormones. American scientist, 61(6), 692-699.

17. Schulz-Hardt, S., Frey, D., Lüthgens, C., & Moscovici, S. (2000). Biased information search in group decision making. Journal of personality and social psychology, 78(4), 655.

18. Specht, D. & Gimenez, J. (2020) How to spot bogus science stories and read the new like a scientist. http://theconversation.com/how-to-spot-bogus-science-stories-and-read-the-news-like-a-scientist-133828 (hozzáférve: 2020.03.21.)

19. Taylor, S. E. (1991). Asymmetrical effects of positive and negative events: The mobilization-minimization hypothesis. Psychological Bulletin, 110, 67–85.

20. Tversky, A., & Kahneman, D. (1973). Availability: A heuristic for judging frequency and probability. Cognitive psychology, 5(2), 207-232.

A képek forrásai:

1. https://www.pexels.com (letöltve: 2020.03.22.)

2. https://www.pxhere.com (letöltve: 2020.03.22.)

3. https://www.pxhere.com (letöltve: 2020.03.22.)