Hogyan hat a gyermekekre a szülők feszültsége?
Szerző: Krajnyákné Csorba Fanni, 2020.04.04.
1. kép: Pexels.com
A mindennapi életünk során a ránk nehezedő nyomás által sokkal feszültebbek vagyunk. A munkahelyi és otthoni stressz, a párkapcsolati vihar átjár minket. Azonban talán nem is gondoljuk, hogy ez az állapota gyerekekre is hatással van és ők is a részesei. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan hat ez a rájuk és mit tehetünk, hogy csökkentsük a bennünk és bennük levő feszültséget.
A gyermekek és az érzelmek, szorongás, feszültség
A gyermekünk fogantatása pillanatától kapcsolatban van velünk. Magzati kortól érzékeli a feszültséget, hiszen hatással van a fejlődésére a stresszhormon is, ahogy Michael Cole és Sheila R. Cole is leírja ezt 2006-os Fejlődéslélektan című könyvében. Továbbá kifejtik, hogy a magzat a köldökzsinóron keresztül az anyai vérből táplálkozik. A krónikus stressz hatására megnövekvő stresszhormon így bejut a magzat szervezetébe is és a sejtek fejlődési ütemét legátolja. Ezért is kell különösképpen figyelnie a kismamának, hogy ne teljen feszültségben a várandósság időszaka.
A születést követően a kisbaba folyamatosan monitorozza szüleit és a környezetét. Nemcsak a külső ingerek idegenek számára, hanem a saját érzelmei is. A legbiztosabb pont az életében az édesanyja és a családja. Ahogyan Ruth Newton (2019) is kiemeli a szülő kezeli a feszültséget, a gyermek ezt tanulja meg és próbálja saját magában is leképezni.
Fontos hangsúlyozni azt is, ahogy Vekerdy Tamás (2011) is ír erről, hogy egy-egy hevesebb vita vagy veszekedés nem okoz a gyermek számára életre szóló traumát. Azonban a folyamatosan fennálló feszültség következtében a fiatalokban is kialakulhatnak a krónikus stressz tünetei.
Szükséges-e minden stressztől megvédeni a gyermeket?
Természetes, hogy gyermekünket még a széltől és óvni szeretnénk és figyelünk arra, hogy megóvjuk a bajtól. Valójában ez nem lehetséges. A krízishelyzetekben rejtőző fejlődési potenciál nagyon fontos. Az Erikson-féle pszichoszociális fejlődéselmélet (1956) alapjai is szintén a bizonyos fejlődési szakaszokban bekövetkező krízisállapotok, amelynek hatására érik és fejlődik a személyiség. Amikor apróbb feszültségek és nézeteltérések vannak a családban, előfordul, hogy látja és megéli a folyamatot a gyermek. Ezekből a helyzetekből tud ő is tanulni. Felismeri, hogy nem kell félni a konfliktusoktól, hogy el kell tudni fogadni, hogy vannak a miénktől ellentétes vélemények és ezen helyzetek kezeléséről is lát mintát. A gond akkor kezdődik, amikor a nagyon heves, indulatos veszekedéseknek a gyermek szem- és fültanúja. Ilyenkor a mentális egészsége veszélybe kerül és elveszíti érzelmi stabilitását és biztonságérzetét, írja Hajduska (2015).
Hogyan jelenik meg a gyermekben a túlzott feszültség?
Miként Mérei (2016) Gyermeklélektan könyvében olvashatjuk, sok esetben a gyermek nem érti a konfliktusok magját, így próbál a kis világából kiindulni. Gyakori, hogy saját magát hibáztatja a veszekedések miatt. Előfordul, hogy a folyamatos feszültséggel teli helyzetben bezárkózik, megváltozik a viselkedése. Az addig cserfes gyermek szótlanná válik, a nyugodt pedig agresszívvá. Csökkenhet a teljesítménye és megváltozhat a kedve. David W. Haley és Kathy Stansbury 2003-ban publikált tanulmánya szerint már 6 hónapos csecsemők érzékelik a szülők közötti feszültséget és megemelkedett vérnyomással reagálnak a szituációra. A kisgyermek izgatottabb lesz, vigasztalhatatlan sírásba kezd, nyűgössé válik, megfeszül az izomzata.
Mit tehetünk, hogy segítsünk a gyermekünknek?
2. kép: Pexels.com
Fontos, hogy gyermekünkhöz mindig őszintén forduljunk és minden történést az ő nyelvére lefordítva mondjunk el. Ahogy Isabelle Filiozat (2018) írja, fontos meghallgatnunk és komolyan vennünk, hogy a gyermekünket is érezze, hogy a szülő ítélkezés nélkül elfogadja őt. A bizalom és biztonság érzése stabilitást ad a gyermeknek és ha szavakba tudjuk önteni, amit látott, hallott, tapasztalt, ami a feszültség forrása, akkor ezáltal ő is jobban megérti, hogy mi történik körülötte és megszűnik az ismeretlentől való szorongás érzése is.
Ahhoz, hogy a gyermekünkben lévő stresszt csökkentsük, sokszor saját magunk megnyugtatásával kell kezdeni. Ilyen technikák lehetnek a relaxáció, az énidő, amikor olyan tevékenységgel töltjük az időnket, amiben mi jól érezzük magunkat. Susan M. Johnson (2016) könyvében is olvashatjuk, hogy a párunkkal is töltsünk minőségi időt, hogy a párkapcsolati stabilitásunk is fennmaradjon, mert nagyon gyakori stresszforrás az életünkben, ha az intim viszonyaink sérülnek.
Vass Zoltán (2013) kifejti, hogy a gyerekek és felnőttek esetén is ideális feszültséglevezető módszer a rajzolás, ahol az egyén a lelkében lévő állapotot a tér részévé teszi. Ezáltal a probléma jobban strukturálható, bizonyos elemek jobban megérthetők. Egy kiváló kommunikációs csatorna arra az esetre is, amikor nehezen tudjuk az életünket nehezítő gondokat szavakba önteni.
Az élet számtalan megpróbáltatás elé állít minket. Jelenleg a világban folyó történések, amelyek következtében át kell strukturálni, szervezni az életünket, próbára teszi stressztűrőképességünket is. Ebben a helyzetben azonban megfelelő tudatossággal magunknak és gyermekünknek is segíteni tudunk.
Keresőszavak: gyermek, feszültség, coping, nevelés
Források:
Cole, M., & Cole, S., R. (2006). Fejlődéslélektan. Busapest. Osiris Kiadó.
David W. Haley and Kathy Stansbury (2003). Infant Stress and Parent Responsiveness: Regulation of Physiology and Behavior During Still-Face and Reunion. In: Child Development, September/October 2003, Volume 74, Number 5, Pages 1534 – 1546.
Erikson, E. H. (1956). The concept of ego identity. Amer. Psychoanal. Assn., 4, 56-121.
Filiozat, I. (2018). Gyermekünk érzelmeinek sűrűjében. Nyíregyháza. Ursus Libris.
Hajduska, M. (2015). Krízislélektan. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Johnson, S. (2016). Az érzelmekre fókuszáló párterápia gyakorlata. Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft.
Mérei, F., & V. Binét , Á. (2016). Gyermeklélektan (Tizenhatodik. kiad.). Budapest. Libri Kiadó.
Newton, R. (2019). A biztonságos kötődés megalapozása. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.
Vass, Z. (2013). A rajzvizsgálati módszerek pszichodiagnosztikai alapjai. Budapest: Flaccus Kiadó.
Vekerdy, T. (2011). Érzelmi biztonság - Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról? Budapest. Kulcslyuk Kiadó.
A képek forrásai:
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/allo-kep-boldogsag-fesztelen-feszultseg-185939/
(hozzáférve: 2020.03.23.)https://www.pexels.com/hu-hu/foto/belteri-design-fa-fabol-keszult-6334/
(hozzáférve: 2020.03.23.)