Jelen-lét: Hogyan segítheti a mindfulness az egyetemisták teljesítményszorongásának csökkenését?

 Ilyés Boglárka
2023. 10. 18.

Bizonyára mindannyiunknak ismerős lehet az egyetemi évekből származó heves szívdobogás, az összeránduló gyomorérzés vagy éppen a torkunkban ragadt „gombóc” érzése egy-egy vizsga vagy előadás előtt. Mindezek azonban miután a vizsgát megírtuk és az előadást megtartottuk, hirtelen meg is szűntek, azonban mi történik olyankor, amikor nem tűnnek el? Mi az a teljesítményszorongás és miért lehet rossz nekünk egyetemistáknak? Hogyan kezelhető a teljesítményszorongás? Jelen cikkünkben a teljesítményszorongás mumusával ismerkedünk meg és a tudatos jelenlét módszerének ismertetése által próbálunk megoldást találni megannyi egyetemista problémájára.

Amikor a tanulás többé nem örömforrás – A teljesítmény szorongásról

Bizonyára mindannyiunk számára ismerős lehet azon érzések egyvelege, amelyek egy-egy vizsga megírása előtt kerítettek hatalmába bennünket. Úgy érezhettük, hogy a szívünk a torkunkban dobog, a gyomrunk szokatlanul görcsöl, vagy erősen izzad a tenyerünk. Elménket a lehető legrosszabb kimenetelek (rossz jegy vagy bukás is akár) gyártása tölti ki, amely ezáltal még inkább fokozza az említett érzéseket. Mindezek a szorongás általános tüneteiként nevezhetőek meg, amely meghatározása szerint egy olyan szubjektív állapota a szervezetünknek, amely egy fenyegető inger hatására keletkezik kognitív, érzelmi és testi változásokat is okozva a szervezetünkben (Hooda & Saini, 2017; Rasool et al., 2022).

Mindebből kiindulva a teljesítmény vagy akadémiai szorongás egy olyan sajátos típusa a szorongásnak, amely elsősorban az iskolai vagy egyetemi környezetben előforduló tanulási teendőkre (vizsgák, beadandók, feladatok) és a tanulmányi teljesítményre adott intenzív félelem és aggodalom formájában nyilvánul meg. Habár bizonyos szintű szorongás egészséges mértékben akár motiváló hatású is lehet a teljesítményre nézve, azonban az elhúzódó, intenzív félelemmel és testi tünetekkel is járó teljesítményszorongás inkább a teljesítmény csökkenését okozza, mintsem a növekedését (Hooda & Saini, 2017; Rasool et al., 2022). Több kutatás is igazolta, hogy a hosszantartó és intenzív szorongás negatív hatással lehet az egyetemisták tanulási készségeire, ezen belül is leginkább a memorizálási képesség és a figyelem összpontosításának képessége sérülhet. Emellett a teljesítményszorongás alááshatja a tanulók motivációját és a tanulás szeretetének csökkenését is előidézheti (Kumaraswamy, 2013 Hooda & Saini, 2017; Rasool et. al, 2022). Mindezek mentén felvetődhet bennünk a kérdés, hogy vajon mi idézheti elő a teljesítményszorongást? Miért lehet az, hogy egyes tanulók jobban szoronganak, mint mások?

A szakirodalom szerint a teljesítményszorongás egy többtényezős mechanizmus, amelynek kialakulásában egyaránt szerepelnek személyi jellemzők (a diák alapvető személyisége, intelligenciája, egészségi állapota, tanulási szokásai, a stresszel szembeni megküzdési stratégiái), családi jellemzők (a szociális-gazdasági státusz, családi állapot, a szülői nevelési stílus és az általános családi környezet), valamint társas (szociális) jellemzők is (általános társadalmi normák, a diák baráti körének vagy társaságának normái és attitűdjei a teljesítménnyel és tanulással szemben). Emellett megemlíthetünk még politikai faktorokat is, mint például az oktatásra vonatkozó törvények, amelyek szintén befolyásolhatják a diákok szorongásának alakulását. Ezenkívül az iskolapszichológusok még további tényezőket, ún. dimenziókat is felsorolnak, amelyek mentén a teljesítményszorongás kialakító tényezői jobban megérthetőek. Ilyenek lehetnek a nem megfelelő tanulási szokások (mint például a rossz időbeosztás vagy a tervezés hiánya), az iskolai és egyetemi környezet (mint pl. a túlzottan autoriter vezetés vagy a folyamatos versengő légkör), a tanárok személyiségéből és tanítási stílusából fakadó szorongás, valamint az értékelések módjából fakadó szorongás (Rehman, 2016).

A teljesítményszorongás világszerte az egyetemista populáció 10-20%-át érinti, ebből kifolyólag a leggyakoribb mentális problémának tekinthető a tanulók körében. Emellett, mivel rendkívül rossz hatással van az egyetemisták tanulmányi teljesítményére és motivációjára, így elengedhetetlen a megfelelő szorongást csökkentő módszerek felderítése és népszerűsítése az említett populáció körében (Hooda & Saini, 2017; Rasool et al., 2022; Kumaraswamy, 2013). Egy potenciális módszerként szolgálhat a tudatos jelenlét, az ún. mindfulness gyakorlása, amely a jelenre való koncentráción keresztül csökkentheti a szorongás testi, gondolati és érzelmi tüneteit is. Cikkünk következő részében ezzel a módszerrel fogunk megismerkedni.

Megérkezni az itt és most pillanatába – A tudatos jelenlét gyakorlása

Mai rohanó világunkban gyakran tapasztalhatjuk, hogy a hétköznapok teendői, a kisebb és nagyobb céljainkból ránk zúduló feladatok miatt automata üzemmódban működünk. Ebből kifolyólag olyan érzésünk lehet, mintha a dolgok csak megtörténnének velünk mindenféle irányítás nélkül és mi csak passzív elszenvedői vagyunk a történéseknek. Ez a fajta kontrollvesztettség-érzés egyenes út lehet a szorongás felé és azon belül is a véget nem érő teendőink okozta teljesítményszorongás felé. Mindezekből kifolyólag, jogos lehet a kérdés, hogy hogyan vehetjük kezünkbe az irányítást az életünk és teendőink fölött?

Ahogyan az előző részben is említettük, a tudatos jelenlét vagy a mindfulness egy lehetséges módszer a kontrollvesztettség és a szorongás legyőzésére. Hivatalos meghatározása szerint a tudatos jelenlét egy olyan mentális tudatállapotot jelöl, amely a különböző meditatív technikákon keresztül az egyént a jelenre való koncentrációra sarkallja. Emellett magában hordoz egy, a belső élményeinkkel és gondolatainkkal szembeni ítélkezésmentes, elfogadó és megfigyelő szemléletmódot (Bishop, 2002; Cheung,2019; Shafiee-Tabar & Akbari-Chermahini, 2017). A mindfulness tulajdonképpen a figyelem összpontosításán keresztül csökkenti a szorongás tüneteit, ezáltal szabályozva csapongó gondolatainkat. Emellett a felbukkanó gondolataink és érzéseink tudatos megfigyelése segítheti a perspektívaváltást (ún. átkeretezést vagy újraértékelést), és ezáltal a jelenlévő problémáink megoldásának megtalálását (Szabó-Bartha, 2022; Shafiee-Tabar & Akbari-Chermahini, 2017).

Összefoglalva azt mondhatnánk, hogy a tudatos jelenlét elősegítheti a teljesítményszorongásból származó kontrollvesztettség-érzés csökkenését, illetve az érzéseink és egyéb belső élményeink átélését. A tudatos jelenlét gyakorlása lehet csupán csak egy lélegzetvételnyi szünet egy nehéz vizsga előtt vagy egy frissítő, minden érzékszervünket megmozgató séta egy nehéz nap után.  A lényeg mindenképpen abban rejlik, hogy a teljesítményszorongás mumusa leküzdhető és talán a tanulásban is újra örömöt lelhetünk a mindfulness gyakorlása által.

Címkék: teljesítményszorongás, tudatos jelenlét, tanulók mentális egészsége, egyetemi élet

Források:

Anila, M. M., & Dhanalakshmi, D. (2016). Mindfulness based stress reduction for reducing anxiety, enhancing self-control and improving academic performance among adolescent students. Indian Journal of Positive Psychology, 7(4), 390.

Bishop, S. R. (2002). What do we really know about Mindfulness-Based Stress Reduction? Psychosomatic Medicine, 64(1), 71–83. https://doi.org/10.1097/00006842-200201000-00010

Cheung, R.Y.M., Ng, M.C.Y. Mindfulness and Symptoms of Depression and Anxiety: the Underlying Roles of Awareness, Acceptance, Impulse Control, and Emotion Regulation. Mindfulness 10, 1124–1135 (2019). https://doi.org/10.1007/s12671-018-1069-y

Hooda, M., & Saini, A. (2017). Academic Anxiety: An Overview. Educational Quest: An Int. J. of Education and Applied Social Science, 8(3), 807–810. https://doi.org/10.5958/2230-7311.2017.00139.8

Dundas, I., Thorsheim, T., Hjeltnes, A., & Binder, P. E. (2016). Mindfulness based stress reduction for academic evaluation anxiety: A naturalistic longitudinal study. Journal of college student psychotherapy, 30(2), 114-131.

Kabat-Zinn, J., & Hanh, T. N. (2009). Full catastrophe living: Using the wisdom of your body and mind to face stress, pain, and illness. Delta.

Kumaraswamy, N. (2013). Academic stress, anxiety and depression among college students: A brief review. International review of social sciences and humanities, 5(1), 135-143

Rasool, I., Tahir, S. I., & Jan, S. (2022). A Review of the Research on Accompanying Reasons for Academic Anxiety. 7(4), 568–572.

Rehman, A. U. (2016). Academic anxiety among higher education students of India, causes and preventive measures: An exploratory study. International journal of modern social sciences, 5(2), 102-116.

Song, Y., & Lindquist, R. (2015). Effects of mindfulness-based stress reduction on depression, anxiety, stress and mindfulness in Korean nursing students. Nurse education today, 35(1), 86-90. https://doi.org/10.1016/j.nedt.2014.06.010

Shafiee-Tabar, M., & Akbari-Chermahini, S. (2017). The Role of Mindfulness and Emotional Regulation in Predicting Depression and Anxiety in University Students. International Journal of Behavioral Sciences, 11(3), 101-106.

Szabó-Bartha A. (2022). Elménk csapdájában: Elfogadás és tudatosság a sémáink kezelésében. Open Books, Budapest, 348-406.

Képek forrása:
1. kép: pixabay.com (letöltve: 2023.09.14)

2. kép: pixabay.com (letöltve:2023.09.15)

3. kép: pixabay.com (letöltve:2023.09.18)