Jó az ötös, ha csillagos

A perfekcionizmus felismerése és oldása gyermekeknél

Szerző: Kovács Nikolett, 2020.07.04.

Az egészséges tökéletességre törekvés a kiemelkedő teljesítmény záloga, ám kétélű fegyverré válhat. A tehetséges fiatalok körében gyakran okoz nehézséget a perfekcionizmus, ami számos esetben maximalizmussal és abból adódó önértékelési problémával, esetleg teljesítményszorongással is társul. A jelenség már gyermekkorban megmutatkozhat, amelynek egyfelől kiváltó oka, másfelől feloldója is lehet a családi közeg.

Mi is valójában a perfekcionizmus?

Röviden tökéletességre törekvés, de ennél jóval összetettebb. A perfekcionisták a saját teljesítményre vonatkozó túlzottan magas, több területre kiterjedő elvárásokhoz foggal-körömmel ragaszkodnak az élet szinte minden pillanatában. Saját magukat produktivitásuk és eredményeik tükrében látják (Fehér és Kasik, 2018).

A kutatók megállapították, hogy a jelenség nem minden esetben káros ránk nézve, hanem megkülönböztethető annak adaptív, azaz „egészséges”, és maladaptív, vagyis neurotikus formája (Lo és mtsai., 2013).

A tökéletességre törekvés épít vagy rombol?

A hibátlan teljesítés mint cél a személy számára hatékony (adaptív) és romboló (maladaptív) is lehet.

Az adaptív perfekcionisták önhatékonysága és önbecsülése magas, amellyel összefüggésben jellemzőik az alábbiak (Lo és Abbot, 2013):

• Magas elvárásaik vannak önmagukkal szemben, a tőlük telhető legjobban akarnak teljesíteni (Fehér és mtsai, 2018).

• Bár sikerességüket másokhoz viszonyítják (Mills és Blankstein, 2000), céljaik elérésekor elégedettek (Lo és mtsai., 2013).

• Tevékenységük elismerése motiválja őket, ezért gondolataik és munkájuk kapcsán kíváncsiak mások véleményére (Mills és mtsai., 2000).

A maladaptív perfekcionisták önkritikusabbak, a teljesítményt tevékenységeik központi elemének tekintik (Gong, Fletcher és Bolin, 2015; Lo és mtsai., 2013). További jellemzőik a következők:

• Úgy érzik, sosem elég jó, amit csinálnak, valamint, hogy többre képesek, illetve többre kell, hogy képesek legyenek (Gong és mtsai., 2015; Lo és mtsai., 2013; Fehér és mtsai., 2018).

• Nem tudnak örülni sikereiknek, és sosem elégedettek (Lo és mtsai., 2013).

• Csak teljesen jó vagy teljesen rossz megoldások léteznek számukra (Gong és mtsai., 2015; Lo és mtsai., 2013).

• Semmit nem akarnak kiadni a kezükből, így több dologgal foglalkoznak, kevés eredménnyel (Nagy és D. Molnár, 2017).

• Félelmük forrása maga a hibázás. Ha ez bekövetkezik, felnagyítják annak jelentőségét, és az átlagosnál csalódottabbá válnak (Nagy és mtsai., 2017).

• Félnek környezetük bírálatától, így menekülnek, halogatnak és gyorsan kilépnek a nehéz szituációkból (Nagy és mtsai., 2017; Kasik, Guti, Tóth és Fejes, 2016).

Lehet egy gyermek perfekcionista?

A tökéletességre törekvés mindkét formája már gyermekkorban azonosítható, gyakran iskolai és családi közeghez kapcsolódóan.

Az adaptív perfekcionista tanulók magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben, ám maladaptív társaikhoz képest a hibázáshoz és a szülői elvárásokhoz kapcsolódó aggodalmuk alacsonyabb, és kevesebb interperszonális nehézségbe ütköznek (Fehér és mtsai., 2018).

A maladaptív perfekcionista gyermekek jóval aggódóbbak a hibázás és a szülői elvárások miatt, és nehezebben küzdenek meg az interperszonális gondokkal (Fehér és mtsai., 2018). Nem kitartóak unalmas vagy nehéz feladatok esetén, hiszen nem a tevékenység öröme, hanem a környezetnek való megfelelés miatt tanulnak (Mills és mtsai., 2000). Általában csak a teljes győzelemnek tudnak örülni, a kis mulasztással megvalósult eredmény már vereség számukra (Piirto, 2007).

Honnan ered a gyermek hibátlanságra törekvése?

A perfekcionizmus forrása lehet a belső elvárásrendszer, de párhuzamba állítható a külső motivációval is. Utóbbi esetben elmosódik a határ a mások által támasztott és a belső, internalizált követelmények között. Előfordulhat, hogy a gyermek már rég meghaladta környezetének elvárásait, de még mindig nem elégedett saját teljesítményével (Piirto, 2007).

Kutatások szerint az alábbi tényezők játszhatnak szerepet a jelenség kialakulásában (Miklós és mtsai., 2018):

• Születési rend: Az elsőszülött és egyke gyermek hamar megtanulja teljesítményét a felnőttekéhez mérni.

• Tökéletességre törekvő szülők: A gyermek úgy érzi, meg kell felelnie a magas szülői elvárásoknak.

• Diszfunkcionális család (például érzésektől elzárkózó vagy titkolózó család): Az otthoni élet irányításának hiánya miatt a gyermek igyekszik az iskolai életet befolyásolni.

• Nyomás a tanárok és a társak részéről: perfekcionista közegben a tökéletes a normális.

• A túl intenzív intellektuális, érzelmi aktivitás: A gyermek siettetése önbizalomhiány és stressz forrása lehet.

• A média befolyása: A tökéletesnek tűnő emberek követése irreális viszonyítási alap.

• Fejlődési zavarok: Az eltérő fejlődési sajátosságok nyomást gyakorolnak a gyermekre.

Mit tehetnek a szülők?

A család több ponton megjelenik a gyermek perfekcionizmusát kialakító tényezők között, így a tudatos szülők oldhatják is azt. A maladaptív perfekcionizmus elkerülése a gyermek egészségi állapota szempontjából is fontos, hiszen maximalizmussal, önértékelési problémával, teljesítményszorongással társulhat (Bagdy és mtsai., 2014), valamint hangulatingadozás, táplálkozási zavarok és kényszerbetegségek forrása lehet (Piirto, 2007).

A perfekcionizmus oldására több eszköz létezik, amelyeket a szülők alkalmazhatnak, ilyenek például a következők (Miklós és mtsai., 2018):

• Megvilágíthatják a gyermek számára a kitűnőség és a tökéletesség közti különbséget.

• A gyermeket ösztönzhetik arra, hogy merje magát megmérettetni.

• Ha olyan helyzetbe helyezik a gyermeket, ahol sikeresen tud veszíteni (például nem csak az elsőt díjazó verseny), megmutathatják, hogy nem csupán az aranyérem vív ki elismerést.

• Szakemberek által nyújtott megoldások felé is fordulhatnak, mint a relaxációs és imaginációs terápia és a realitásterápia.

A család kiemelt szerepet játszik a gyermek fejlődésében. A szülők által nyújtott támogató és elfogadó közeg segít előtérbe helyezni a belső motivációkat, feloldani a külső elvárások által generált nyomást, és egészséges mederben tartani a tökéletességre törekvést.

Keresőszavak: perfekcionizmus, gyermek, teljesítmény

Irodalomjegyzék:

1. Bagdy, E., Kövi, Zs. & Mirnics, Zs. (2014). Fény és árnyék. A tehetségerők felszabadítása. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest

2. Fehér, O. & Kasik L. (2018). A szociálisprobléma-megoldás és a perfekcionizmus kapcsolata 12, 15 és 18 évesek körében. Iskolakultúra, 28(8-9), 9-21.

3. Gilman, R. & Ashby, J. S. (2003). A First Study of Perfectionism and Multidimensional Life Satisfaction Among Adolescents. Journal of Early Adolescence, 23(2), 218–235.

4. Gong, X., Fletcher, K. & Bolin, J. (2015). Dimensions of perfectionism mediate the relationship between parenting styles and coping. Journal of Counseling & Development, 93(3), 259–268.

5. Kasik L., Guti K., Tóth E. & Fejes J. B. (2016). Az elkerülés mint folyamat – Az elkerülés kérdőív bemérése 15 és 18 évesek körében. Magyar Pedagógia, 116(2), 219–253.

6. Lo, A. & Abbott, M. (2013). Review of the theoretical, empirical, and clinical status of adaptive and maladaptive perfectionism. Behaviour Change, 30(2), 96–116.

7. Miklós, M., Mitykó, J. & Szili-Balog, M. (2018). Kincskereső. ÁGOTA Alapítvány, Szeged.

8. Mills, J. & Blankstein, K. (2000). Perfectionism, intrinsic vs extrinsic motivation, and motivated strategies for learning: a multidimensional analysis of university students. Personality and Individual Differences, 29(6), 1191–1204.

9. Nagy, Z. & D. Molnár, É. (2017). Tanulást hátráltató, nem hatékony stratégiák és korrigálási lehetőségeik. Magyar Pedagógia, 117(4), 347-364.

10. Piirto, J. (2007). Talented Children and Adults: Their Development and Education. Prufrock Press, Waco, TX.

A képek forrásai:

1. https://www.pexels.com (hozzáférve: 2020.05.20.)

2. https://www.pexels.com (hozzáférve: 2020.05.20.)

3. https://www.pexels.com (hozzáférve: 2020.05.20.)