Mi a baj a világgal?

Bejrúti robbanás: miért gondoltuk egyből, hogy robbanTás volt?


Szerző: Szabó Kristóf, 2020.08.13.

 
sg.jpg

1. kép: Explorethomascole.org

 

Szörnyű tragédia: Bejrútban óriási erejű robbanás pusztította el a város nagy részét, számtalan áldozatot szedve. Libanon fővárosa romokban hever. Szerte a világból özönlik a segítség – még a szomszédos Izrael is humanitárius hozzáállást tanúsít, a két ország közötti nem túl szívélyes kapcsolat ellenére. A libanoni miniszterelnök szigorú felelősségre vonást ígér. És itt jön a csavar: nem támadás érte az országot, hanem emberi mulasztás történt. Egy szörnyű baleset. A kérdés, hogy miért gondolunk 2020-ban egyből a legrosszabbra.


Tényállás

A lehető legszárazabb módon a robbanás után kicsivel ismert tények világszerte:

  • Bejrútban, Libanon fővárosában történt VALAMI 2020.08.04-én, délután hat óra előtt.

  • A helyiek először füstre, valamint tűzre figyeltek fel.

  • Több kisebb robbanás is történt a városban.

  • Ezeket egy nagyobb, gigantikus méretű detonáció tetézte, amely szó szerint végigsöpört a városon.

  • Bejrút romokban áll: több mint 100 halálos áldozattal és alsó hangon is 4 000 sérülttel. 300 000 ember vesztette el a lakását a katasztrófában. (Index és HVG)

A fél világ a várost figyeli ekkor már – az első kérdés: „Ki robbantott Bejrútban?”.

 
lj.jpg

2. kép: NBCNews.com

 

Amatőr felvételek

A robbanást megannyi amatőr felvételen is megörökítették a helyiek – menekülés előtt vagy a pusztítás után.

1. videó: Twitter.com @borzou

2. videó: Twitter.com @Lobnene-Blog

Miért lehetett mégis robbantásra gyanakodni?

Libanon helyzete nem éppen volt rózsásnak mondható a tragédia előtt. Ez az, ami okot adhatott sokaknak, hogy a legrosszabbra gyanakodjanak. Ezek a tényezők dióhéjban:

  1. Libanon hatalmas méretű szomszédjában, Szíriában polgárháború tombol 2011 óta („Arab tavasz”). Ebben a konfliktusban Libanon is érintett valamelyest.

  2. Az egykori kormányfő, Rafik Hariri merénylői felett a napokban terveztek ítéletet mondani az országban. A néhai miniszterelnök robbantás áldozata lett még 2005-ben. A gyilkosai egy olyan terrorszervezet tagjai, amely az ország egyes területei és felekezetei körében népszerű – olyannyira, hogy a Hezbollah parlamenti képviselettel is rendelkezik.

  3. Éppen egy évvel ezelőtt két izraeli drón is becsapódott a libanoni fővárosba, amelyekkel vélhetőleg az említett terrorszervezetet szerették volna megtámadni – nem sok sikerrel.

Habár ezek a körülmények tényleg adhatnak okot gyanakodásra, még mindig nem egyértelműsítik, hogy merénylet történt volna. Szakértői becslés szerint egy ekkora detonációt nem csekély, mintegy 240 tonna (240 000 kg!) TNT robbanószer tud okozni (Index).

 

De mégis, miért gondolunk a legrosszabbra?

Ha az ember beírja egy internetes keresőbe, hogy „2020”, azt tapasztalja, hogy – kis túlzással – úgy tekintünk erre az évre, mint egy csintalan gyerekre: „Mi történt már megint?!”. Számtalan (talán szó szerint) meme született abból, hogy 2020 a lehető legrosszabb, ami az emberiséggel történhetett hosszú-hosszú évek, esetleg évtizedek óta.

Kétségkívül 2020 úgy vonul majd be a történelembe, mint az egyik legpusztítóbb év(tized) – ennek jogosságát nem célunk vitatni…

 
hgb.png

3. kép: Saját szerkesztés (2020).

 

A koronavírus-járvány és az általa okozott halálesetek, családi tragédiák, valamint a gazdasági világválság sorába mintegy „beleillik” egy robbanás (vagy robbantás). Ez nem mellesleg egy régóta ismert elv a Gestaltpszichológiában (Köhler, 1967).

Nem mehetünk el a kognitív torzítások jelenségköre, azon belül is a hangzatos nevű katasztrofizálás mellett sem szó nélkül. Hajlamosak vagyunk a lehető legrosszabbra gondolni, egyből a tragédiát, a szörnyűséget feltételezni – minden információ, vagy arra utaló ok nélkül (Breazeale, 2011; Boyes, 2013). Végezzünk el egy gyors gondolatkísérletet! Ismerjük az alábbi tényeket:

  1. Rendőrként dolgozunk.

  2. Esti műszakunk van éppen.

  3. Nincs túl jó idő: havazik órák óta. Csúsznak az utak.

  4. Megállás nélkül közlekedési balesetekhez riasztanak.

  5. Elmúlt nyolc óra. Hazatelefonálsz a feleségednek/ férjednek és a gyerekeknek.

  6. Nem veszik fel a telefont…

Mire gondolsz először? Mintegy logikusnak tűnik, hogy történt velük valami. Ugyanez működik nagyban, világméretű események kapcsán is.

Természetesen az összeesküvés-elméletek sem maradhatnak ki a lehetséges magyarázatok sorából. A bejrúti tragédia kapcsán is van már ilyen: egy terrorszervezet halmozta fel a város egy központi raktárépületében a nagy mennyiségű ammónium-nitrátot, hogy aztán felrobbantva azt, óriási méretű pusztítást okozzanak. Az elegyet egyébként sok helyen megtalálhatjuk, hiszen a műtrágya alapanyaga, valamint a bányászatban is gyakran használják. Azonban a konteóhívők érdekesen érezhetik magukat, hiszen ez a teória nem alaptalan. Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad 2015-ben leplezte le a Hezbollah egy konspirációját, ami során világvárosokban halmoztak fel több tonna ammónium-nitrátot… (Index).

A sajtó (főképp a bulvár) sajátságos működése, az olvasottság fokozása érdekében történő szenzáció-, vagy inkább katasztrófahajhász magatartás is közre játszhat abban, hogy egyből a legrosszabbat várjuk, ha valami szörnyű történik a világban – akkor is, ha az „kivételesen” véletlen (Sas, 2006).

 
j.png

4. kép: 9GAG.com alapján saját szerkesztés (2020).

 

A valóság: emberi hiba, gyarlóság okozta a tragédiát

Mégis van úgy, hogy el kell fogadjuk, hogy gyarlók vagyunk és a hibáink mások halálát okozhatják. Felkerültek az internetre képek, amelyeken azt láthatjuk, hogy bejrúti munkások féltonnás ammónium-nitrát-zsákok mellett hegesztenek. Mintha nyitott benzintartály felett állva cigiznénk egy száraz mezőn…

5. kép: Twitter.com @IntelCrab.

És végül az életmód-coachokat megszégyenítő tanulság: lehet, hogy 2020 sz*r, de nem szabad elhamarkodottan ítélnünk. Ha kiveszik a világból a jóhiszeműség, csak az ártó szándék marad nekünk.

 

Keresőszavak: Bejrút, robbanás, robbantás, tragédia, emberi hiba, Gestalt, konteó, kognitív torzítások

 

Irodalomjegyzék:

  1. https://hvg.hu/vilag/20200804_robbanas_Bejrut_libanon (hozzáférve: 2020.08.13.)

  2. https://index.hu/kulfold/2020/08/04/robbanas_razta_meg_libanon_fovarosat_nem_sokkal_a_megolt_kormanyfo_gyilkosainak_itelete_elott/ (hozzáférve: 2020.08.13.)

  3. https://index.hu/kulfold/2020/08/05/beirut_robbanas_ammonium-nitrat/
    (hozzáférve: 2020.08.13.)

  4. Köhler, W. (1967). Gestalt psychology. Psychologische Forschung, 31(1), XVIII-XXX.

  5. https://www.nbcnews.com/think/opinion/beirut-explosion-exposes-lebanon-s-many-villains-some-west-ncna1235936 (hozzáférve: 2020.08.13.)

  6. https://pcworld.hu/pcwtrend/dobbenetes-muholdkepeken-lathato-a-bejruti-pusztitas-merteke-282690.html (hozzáférve: 2020.08.13.)

  7. https://www.psychologytoday.com/intl/blog/in-practice/201301/what-is-catastrophizing-cognitive-distortions (hozzáférve: 2020.08.14.)

  8. https://www.psychologytoday.com/us/blog/in-the-face-adversity/201103/catastrophic-thinking?fbclid=IwAR1jEt1myRBqaok0JL4J2pEs9wbLEGUSMWkkUzlsYqav5BoD5r9h-E9bwnI (hozzáférve: 2020.08.14.)

  9. Sas, I. (2006). Reklám és pszichológia. Kommunikációs Akadémia, Budapest.

A képek forrásai:

  1. http://www.explorethomascole.org/tour/items/69/zoom (hozzáférve: 2020.08.14.)

  2. www.nbcnews.com (hozzáférve: 2020.08.13.)

  3. Saját szerkesztés (2020.08.13.)

  4. www.9gag.com (hozzáférve: 2020.08.13.)

  5. www.twitter.com (hozzáférve: 2020.08.13.)

A videók forrásai:

  1. www.twitter.com (hozzáférve: 2020.08.13.)

  2. www.twitter.com (hozzáférve: 2020.08.13.)