Millennial karriertippek recesszió idejére

Szerző: Balogh-Papp Evelin, 2020.03.19.

Kijárási tilalom, karantén, készletfelhalmozás, pánik. A mi generációnk csak a szülők, nagyszülők elbeszéléseiből ismer hasonló történeteket. De tényleg nem voltunk még olyan helyzetben, mint a mostani? Ha szigorúan a gazdasági aspektusokat nézzük, a 2008-as világválság időszakához hasonló hanyatláshullámra számítanak a szakértők. És bár az előrejelzések meglehetősen borúlátók, a mostani helyzet egyúttal alkalmat is nyújt a krízis utáni időszakra való felkészülésre.

Koronavírus és a munkahelyek

Néhány hete még elképzelni se tudtuk, hogy a COVID-19 milyen hatással lesz a mindennapjainkra. Teljes szektorok működését állítja le részben vagy egészben, a tőzsdék február óta zuhannak (Nikkei, Dow Jones, FTSE), és amióta a WHO világjárvánnyá nyilvánította a vírust, a helyzet még drámaibb.

A szakértők egyelőre csak találgatnak a kifutását illetően, de amiben szinte mindenki egyetért, hogy a krízis drasztikusan át fogja formálni a munkaerőpiacot. Már most rengeteg cég home office-ra küldte az alkalmazottakat, a szolgáltatók egy része átállt online kapcsolattartásra. Azok a szektorok, amik utazásra, turizmusra és személyes kapcsolatra épülnek, nagy bajban vannak. A reziliens működés egyéni és szervezeti szinten is létkérdéssé vált.

Lassan rájövünk, hogy ami nemrég még távolinak tűnt, az most mindannyiunkra hatással van. Ebben a helyzetben különösen nehéz optimistának maradni, de mint minden krízisnek vagy válságnak előbb-utóbb ennek is vége lesz. Amit most tehetünk, hogy pánik helyett a legjobb tudásunk szerint felkészülünk a következő időszakra.

Lehetőség a krízisben

A mostani helyzet tehát elég sok ponton hasonlít a 2008-as gazdasági világválságot követő időszakra. A válság okozta financiális problémák húsbavágók voltak a munkavállalók és a munkaadók mindennapjaiban is. A cégek spórolásba kezdtek, a megpályázható álláslehetőségek száma csökkent. A recesszió időszakában nagyon magas volt a munkanélküliségi ráta, így főleg pályakezdőként hatalmas kihívás volt elhelyezkedni. Én éppen ekkor léptem be az első munkahelyemre.

Ha te is épp most keresgélsz, netán váltanál és kilátástalannak látod a helyzeted, remélem, a személyes példámmal tudok neked segíteni, hogy meglásd a lehetőségeidet.

Frissen végzett főiskolásként tudtam, hogy a gazdasági helyzet nem biztosít itthon nagy mozgásteret. A tanulmányi szerződésem miatt kaptam egy minimális fizetést, de mivel vidékről származom, nem volt megoldva a lakhatásom, így ez Budapesten körülbelül az albérletre volt elég. Az egyéb megélhetési költségeket kezdetben a szüleim segítségével fedeztem, de tudtam, hogy rövid időn belül lépnem kell, mert nem akartam további anyagi terheket róni rájuk. Éppen ezért az első munkahelyemet befektetésnek tekintettem.

Mivel telt az első fél évem gyakornokként? Azzal, hogy minden percben a cél lebegett a szemem előtt: önállóan eltartani magam. Mivel tudtam, hogy rengetegen összetennék a kezüket, ha bejutnának a helyemre, ezért minden feladatot elvállaltam, amit rám bíztak, sőt, proaktívan jeleztem, ha van szabad kapacitásom, vonjanak be egyéb projektekbe. A szabadidőmet önfejlesztésre használtam, mert a marketing már ebben az időszakban is egy folyamatosan változó terület volt. A szerződésem határozott időre szólt, de az első fél év leteltét követően meghosszabbítottuk, és magasabb pozícióba is kerültem, így sikerült elérni az első célom, az anyagi függetlenséget.

Visszatekintve anyagilag és szellemileg is nagyon megterhelő volt ez az időszak, viszont rengeteg olyan kompetenciával lettem gazdagabb, amivel sikeresen átvészeltem a nehezét, felkészítve magam a jobb idők kínálta lehetőségekre.

Mire vagy hatással?

Stephen R. Covey befolyásolási kör elmélete (1999) szerint mindenkinek van egy érdeklődési köre, amibe azok a dolgok tartoznak, amik hatnak ránk és foglalkoztatnak minket, mint: a családunk, az egészségünk, a munkánk, a politika vagy akár egy krízishelyzet. A körön belül van egy második, kisebb, ami a befolyásolási körünk. Szerinte a kiemelkedően sikeres emberek abban különböznek az átlagtól, hogy helyzetüktől függetlenül proaktívan fókuszálnak a befolyásolási körön belüli dolgokra, azaz amelyeknek a kimenetelére döntéseik hatással vannak. Ezzel fokozatosan növelve a belső kör nagyságát.

Ebben a helyzetben tehát érdemes annak tudatában ránézni a mostani lehetőségeinkre és jövőbeli terveinkre, hogy ami törvényszerű, azt elkerülni nem tudjuk, de már most tehetünk olyan lépéseket, amelyeket megtéve megalapozhatjuk a sikereinket.

Keresőszavak: koronavírus, recesszió, gazdaság, millennial, munkahely, munkamorál, siker, motiváció

Források:

1. https://mfor.hu/cikkek/makro/vilagjarvannya-nyilvanitotta-a-who-a-koronavirust.html (hozzáférve: 2020. 03. 19.)

2. https://www.bbc.com/news/business-51706225 2020. 03. 19.

3. https://www.tarki.hu/sites/default/files/trip2018/184-199_medgyesi_fiatalok.pdf (hozzáférve: 2020. 03. 19.)

4. Covey, S. R. (1999). The 7 habits of highly effective people: Restoring the character ethic. London: Simon & Schuster.

A képek forrásai:

1. https://pixabay.com/photos/young-woman-girl-lady-female-work-791849/ (hozzáférve: 2020. 03. 19.)

2. https://unsplash.com/photos/5fNmWej4tAA (hozzáférve: 2020. 03. 19.)

3. https://unsplash.com/photos/hGV2TfOh0ns (hozzáférve: 2020. 03. 19.)