Minimalista teljesség

Milyen az, amikor a kevesebb több?

Szerző: Szabó Kristóf, 2019.11.15.

„Művészet-e az, amit látok?”

Merülhet fel a kérdés az emberben Kazimir Malevics „Fehér alapon fekete négyzet” (avagy „The Black Square”) című 1915-ös minimalista alkotását szemlélve. Teljesség-e az, ha az otthonomból minden olyan tárgyat száműzök, ami nem szükséges a mindennapi életvitelemhez? Miért érzem magam eközben a szelektálás közben úgy, mint egy gyászoló? Ezekre és sok hasonló kérdésre keresi a választ egy friss, még kiadás alatt álló kutatás „A Minimalist Study” – megközelítőleg: „Egy minimalista kutatás” (Papik & Szabó).

Fogyasztás-túlfogyasztás

A mai konzumerista, fogyasztás-, illetve fogyasztóközpontú társadalomban az ember nemcsak magának árt azzal, ha mértéktelenül halmozza az anyagi javakat önmaga köré, hanem a környezetének is – foglalják össze röviden Tim Kasser és munkatársai 2000 és 2005-ös írásaikban. Szintúgy Kasser az, aki alternatívát ajánl a mindennapi ember számára, hogy ki tudjunk lépni a fogyasztás-túlfogyasztás csapdájából. Ehhez pedig nem szükséges más, mint tudatosítani magunkban azt, hogy nem kell mindent megvennünk, amit meglátunk a neten böngészve, vagy amit feldob instagramozás közben a kereséseinket vizsgáló algoritmus, de még azt sem, amit a sarki kisboltban szemmagasságban helyeztek el. Ez voltaképpen a minimalista életmód lényege:
a kevesebb mindig több. Mit jelent ez a mindennapi gyakorlatban – szólhat a jogos kérdés: tudatosságot. Ilyen rövid és egyszerű a felelet. Módszeresen és konzekvensen végigmegy az ember az otthonán és szelektálja a javait. Ma már több elmélet és még több gyakorlat létezik arra, hogy ehhez miképpen érdemes nekiállni; a teljesség igénye nélküli felsorolás következik.

A KonMari

A talán sokak által ismert Marie Kondo, a KonMari módszertan (2015) névadója azt vallja, hogy, amennyiben jól csináljuk, elég egyetlen egyszer „rendet rakni” (nem abban a hagyományos értelemben, ahogy nagyanyáink csinálták karácsony előtt). Szépen, sorban végighaladunk a lakásunkon, de nem helyiségenként, hanem kategóriánként: először összegyűjtöm az összes díszpárnahuzatomat, mert nem biztos, hogy mindet egy szobában tárolom – csak így tudom megállapítani, mennyi díszpárnahuzat lelhető fel összesen a háztartásban, illetve hogy nekem mennyire van valójában szükségem ezekből. De hogyan döntsem ezt el? Kondo szerint ehhez elég csupán egyetlen kérdést feltenni önmagunknak minden tárgy esetében, miszerint „Örömet okoz-e nekem az adott tárgy”. Ezután jöhetnek a (többéves) asztali naptárak, majd a bögrék és így tovább, míg végül minden ingóságomat számba vettem és döntésre jutottam: mitől válok meg és mit tartok meg.

A Minimalisták

Az „igazi minimalista” páros egy blogról indult, 2014-ben azonban kiadták memoárjukat is. Ők az emberekben élő örök gyermekhez szóltak: legyen játék a rendrakás! Ezt a challenge-jellegű online játékot több ezer ember játssza világszerte az Instagramon a #minsgame hashtag megjelölésével. A dolog azonban nem ilyen könnyed: az alapvetés az ő esetükben az, hogy minden nap annyi tárgyadtól válsz meg, amilyen naptári nap van éppen. Tehát 1-jén csak egytől, de 31-én harmincegy jószágodat (a javak egyes számú alakja) kell leselejtezned, így egy teljes, megszakítatlan sorozatban 496 felesleges tulajdonodtól veszel búcsút – jelentékeny mennyiségű Instagram-poszt kibocsátás kíséretében.

Szintén a Minimalisták ötlete, hogy akár áthívhatjuk a barátainkat egy-egy ilyen szelektálós-selejtezős tevékenységhez. Legyen közösségi élmény a rendrakás!

A gyakorlati elméletalkotók

Az előző módszertanon finomítva, annak drasztikusságát redukálva van, aki csupán napi 1 tárgytól szabadul meg – de attól rendszeresen –, írják a Minimalizmus-Önkéntes egyszerűség Facebook csoport elkötelezett tagjai.

Ugyanitt olvashatunk olyan módszerről, amihez csupán négy kartondobozra van szükség, rajtuk különböző címkékkel: „Kidobni”, „Elajándékozni/ eladományozni”, „Eltenni”, „Bizonytalan”. Nyilván, ez utóbbit célszerű minimalizálni, ugyanakkor az adomány-dobozt sok-sok segélyszervezet, hajléktalanellátó szívesen fogadja – tartalmának jellegétől az évnek majdnem minden napján akár.

Minimalista üzenet

Természetesen az is rendben van, ha az ember, amikor rászánja magát az élettere tudatos revideálására, saját módszert talál ki.

Hiszen egy kérdésben a legtöbb minimalista egyetért: a cél az, hogy közben (és utána) jól érezzük magunkat.

Címkék: minimalizmus, életmód, selejtezés, Kondo, KonMari, TheMinimalists, (anti)konzumerizmus

Források:

1. Kasser, T. (2005). Az anyagiasság súlyos ára. Ursus Libris.

2. Kasser, T., & Sheldon, K. M. (2000). Of wealth and death: Materialism, mortality salience, and consumption behavior. Psychological science, 11(4), 348-351.

3. Kondo, M., & Zeller, E. W. (2015). The Life-changing magic of tidying up. Findaway World LLC

4. Malevich, K. (1913). „Fekete négyzet” [festmény] Malevics, K. (1913). Olaj vásznon, 79.5x79.5 cm, Tretyakov Galéria, Moszkva.

5. Millburn, J. F., & Nicodemus, R. (2014). Everything that remains: a memoir by the Minimalists. Asymmetrical Press.

6. https://www.facebook.com/groups/minimalistak/ (hozzáférve: 2019.11.15.)

7. https://www.theminimalists.com/ (hozzáférve: 2019.11.15.)

8. Papik, D., & Szabó, K. (2019). A Minimalist Study. A free research on Consumption, Minimalism and Ecological Consciousness. Kézirat.

A képek forrásai:

1. www.pexels.com (hozzáférve: 2019.11.15.)

2. www.wikipedia.com (hozzáférve: 2019.11.15.)

3. www.pexels.com (hozzáférve: 2019.11.15.)