Most egy kicsit legyen menő otthon maradni!

Szerző: Farkas Blanka, 2020.03.28.

Sokszor megfordult már a fejemben a kérdés, hogyha eddig arra vágytam, hogy otthon lehessek, ne kelljen mennem sehova, akkor mégis miért olyan fojtogató az önkéntes karantén? Miért akadnak világszerte olyanok, akik kiszöknek a már lezárt területekről? A „koronavírus naplók”-ban miért számolnak be fokozódó szenvedésről a főhősök? Miért nem bírunk otthon maradni, még ha józan ésszel tudjuk is, hogy ez a helyes? És mit tehetünk ez ellen? Erre keresünk magyarázatot, a pszichológia válaszol!

#quarantine&chill

Más országokkal ellentétben Magyarországon még nem lépett életbe kijárási tilalom, csupán kijárási korlátozás: mindenhol hangsúlyozott, hogy aki csak megengedheti, saját maga és mások egészségének védelme érdekében maradjon otthon. Facebookon több profilképkeret is született a Maradj Otthon Mozgalom részeként. Egyszerű feladat, de betartása úgy tűnik közel sem olyan problémamentes, mint gondolnánk. Ennek hátterében a felelőtlenség, unalom, szabályok elleni lázadás mellett azonban fontos társas motívumok is állhatnak.

Társas eltávolodás

A koronavírus rohamos terjedésének megállítására az egyik hatékony módszer az úgynevezett „social distancing”, tükörfordításban társas eltávolodás. Ez az intézkedés azt takarja, hogy minimalizálni kell a más emberekkel való találkozást; ha elkerülhetetlen, kellő távolságot kell tartani, mellőzni a fizikai kontaktust. Habár normál esetben az emberek elszigetelődése annak káros hatásai miatt kerülendő, a fertőzés és annak robbanásszerű terjedése elleni harcban mégis célravezető eszköze. Lehet, hogy ez az izoláció nem zárja ki a társas szükségletek kielégítését? Lehetséges, hogy van kiskapu?

Szükséglet, nem luxus

A kapcsolódás iránti igényünk, az, hogy hiányoznak a barátaink és nem bírunk sokáig egyedül, bezárva maradni, nem úri hóbort. Társas lények vagyunk, társas szükségletekkel (Maslow, 1988), mint az affiliációs szükséglet, vagyis, hogy igényeljük a másokkal való kapcsolatok kialakítását, illetve az intimitásszükséglet, vagyis, hogy ezen kapcsolatok egy része szoros, közeli és kölcsönösen kommunikatív legyen (Bányai & Varga, 2013).  Az elutasítottság, a kapcsolatok hiánya és a magány viszont elszigetelődéshez vezethet (akár fizikai, akár pszichés), ami viselkedési problémákra hajlamosító tényező (pl. szabályszegés, kijárási tilalom áthágása). A magány emellett az immun- és végrehajtó funkciók romlását (koncentráció-képesség, memóriaromlás, betegségekre való fogékonyság) és alvási problémákat eredményezhet. Ezek hosszútávon a mentális és fizikai jóllétet is veszélyeztethetik. Egy előreláthatólag elhúzódó önkéntes vagy elrendelt karantén tehát e tekintetben is súlyos kihatással lehet az emberek életére, különösen, ha valaki egyedül él, egyszemélyes „fogságba” kerül (Cacioppo & Cacioppo, 2014). A társas interakciók drámaian alacsony száma és az extrém ingerszegény környezet hatására akár hallucinációk, idő- és térbeli dezorientáció (napok összekeverése, romló térbeli tájékozódás), koncentrációromlás (szétszórtság, figyelem nehéz fenntartása) is jelentkezhet. Egy korai vizsgálat csökkent ingerléses helyzetében, mint például vízben való lebegés, vagy egy elzárt, üres szobában töltött idő esetén ezek a tünetek már 96 óra után jelentkeztek. (Bányai & Varga, 2013).

A betegségünk lesz a gyógyír?

A 21. századnak köszönhetően már rengeteg megoldás áll rendelkezésünkre a nehézkes időkre. A fejlett technika lehetővé teszi, hogy ne úgy nézzen ki a karantén ma, mint ahogy 100 évvel ezelőtt kinézett volna. Az internet segítségével nem csak azzal a két-három emberrel maradunk kontaktban, akikkel egy házban élünk, hanem lehetőségünk van barátainkkal, szeretteinkkel, régi és új emberekkel tartani a kapcsolatot anélkül, hogy virológiai értelemben vett kontaktszemélynek számítsunk.

A telefon és közösségi média függőséget sokszor említik korunk, generációnk betegségeként, azonban ebben a helyzetben talán pont itt rejlik a magánymentes vesztegzár megoldása. Bár a közösségi média negatív hatása kutatott inkább, a Facebook, mint az egyik vezető platform esetében már kimutatták pozitív oldalát is. A Facebook és más hasonló oldalak passzív görgetése helyett az aktív, bevonódó használat (állapotfrissítés, komment, üzenetváltás, véleménymegosztás) jótékony hatással van a közérzetre, a szubjektív jóllétre, sőt, az elszigetelődés élményét is csökkentheti (Choi & Noh, 2019).

E-contact módszert használtak már korábban is stigmatizált csoportok (mint például skizofréniával élők) társas elszigetelődésének és magányának csökkentésére, így ez ebben a speciális, átmeneti időszakban is járható út lehet az elvonulás pszichológiai következményeinek megelőzésére és enyhítésére. (Maunder, White, & Verrelli, 2019).

Fény az alagút végén

Az unalom és magány legyőzése érdekében foglaljuk le magunkat! A közös összefogásnak köszönhetően sok magánkezdeményezésű, ingyenes lehetőség válik elérhetővé az internet által. A szolgáltatók ajándék adatforgalmainak köszönhetően ezek széles körben elérhetővé válnak az otthonmaradottak számára. Széles a paletta: hanghívás, chatelés, videó- és konferenciahívások mellett kihasználható szolgáltatások közé tartoznak például komolyzenei és könnyűzenei koncertek, jóga-, pilates- és egyéb sportközvetítések a Facebookon, Simon Márton versfelolvasása, és további beltéri edzések élő adása az Instagramon, vagy a közös filmnézési funkció a Netflixen. Mindemellett könyvek, filmek, külföldi egyetemek kurzusai is ingyenesen hozzáférhetővé váltak, egyfajta önzetlenségi hullámot elindítva az internet világában.

Ideje, hogy a vírus megállítása és lassítása érdekében betartsuk a karanténügyi előírásokat, s eközben kihasználjuk az internetes felületeken szerzett jártasságunkat, hasznosítva a beléjük fektetett sok-sok időt!

Fontos, hogy egészségünk védelme közben ne csak fizikális, de mentális egészségünkre is odafigyeljünk! Ha valakit megvisel a karantén vagy bármilyen problémával küzd, bátran forduljon szakemberi segítséghez! Az elérhetőségek alább láthatóak.

 Most kell „egyedül” lennünk,
hogy később együtt lehessünk!
#MaradjOtthon

Szakemberek elérhetőségei

1. PÉCSI SOS ÉLET TELEFONSZOLGÁLAT:
Telefonszám: 06 80/505-390.
Mindennap este 7 és reggel 7 között anonim és ingyenes telefonszolgálat

2. Pro bono
Önkéntes pszichológiai segítők a koronavírus COVID-19 járvány kapcsán.
Időpont egyeztetés után ingyenes tanácsadás, támogató, segítő beszélgetés szakemberekkel.
http://pszi.hu/pro-bono

3. REIKON Pszichológiai Központ
Ingyenes és kedvezményes online konzultációk a koronavírus kapcsán.
https://www.reikonpszichologia.hu/koronavirus-jarvany-alatt…

4. S.O.S.Telefonos Lelki ELSŐsegély Szolgálat
Telefonszám: 116-123 (éjjel-nappal, ünnepnapokon is hívható)

Keresőszavak: koronavírus, social distancing, #maradjotthon, szükségletek, közösségi média

Források:

1. Bányai, É., & Varga, K. (2013). Affektív pszichológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zr

2. Cacioppo, J. T., & Cacioppo, S. (2014). Social relationships and health:
   The toxic effects of perceived social isolation. Social and personality psychology compass, 8(2), 58-72

3. Choi, D. H., & Noh, G. Y. (2019). The influence of social media use on attitude toward suicide through psychological well-being, social isolation, and social support. Information, Communication & Society, 1-17

4. http://homepilatesstudio.hu/pilates-videok/ (hozzáférve 2020.03.28.)

5. https://koronavirus.gov.hu/letoltheto-tajekoztatok (hozzáférve: 2020.03.28.)

6. https://www.facebook.com/crossfiteverybody/ (hozzáférve: 2020.03.28.)

7. https://www.facebook.com/groups/1809999112464983/ (hozzáférve 2020.03.28.)

8. https://www.facebook.com/Tintanyulak/ (hozzáférve 2020.03.28.)

9. https://www.instagram.com/alexxandrakiss/ (hozzáférve: 2020.03.28.)

10. https://www.instagram.com/glicsartzsir/?hl=hu (hozzáférve: 2020.03.28.)

11. https://www.youtube.com/watch?v=z8wjRmabIyQ (hozzáférve 2020.03.28)

12. Maunder, R. D., White, F. A., & Verrelli, S. (2019). Modern avenues for intergroup contact: Using E-contact and intergroup emotions to reduce stereotyping and social distancing against people with schizophrenia. Group Processes & Intergroup Relations, 22(7), 947-963

13. PTE Pszichológia Intézet – Psychology Institute, letöltve: 2020.03.20.)
    https://www.facebook.com/1578026775779203/photos/a.1578033205778560/2506560062925865/?type=3&theater

A képek forrásai:

1. https://contextus.hu/klasszikus-lemezboritok-koronavirus-edition/7/
   (hozzáférve: 2020.03.27)

2. https://pixabay.com/ (hozzáférve: 2020.03.27)

3. https://nowthisnews.com/news/quarantine-diaries-share-funny-struggles-about-losing-social-contact (hozzáférve: 2020.03.27)

4. https://pixabay.com/ (hozzáférve: 2020.03.27)