Problémák a suliban - hogyan kezeljük az iskolai zaklatást és a kiégést?

 Dezső Gizella
2023. 09. 10.

Mindenkinek ismerősek lehetnek az iskolakezdés körüli vegyes érzelmek. Az izgatottság és kíváncsiság mellé sokszor befurakodhat félelem vagy szorongás is. Mi lesz, ha nem sikerül beilleszkedni? Mi lesz, ha nehezen megy valamelyik tantárgy? Vagy esetleg több tantárgy is? Ezer ehhez hasonló kérdés merülhet fel kisiskolásokban, fiatalokban és gondozóikban egyaránt. Ebben a bejegyzésben olyan nehézségekről és kezelésükről beszélünk, amelyek minden iskolai közösségben felmerülnek.

Problémák a közösségben

Szinte minden közösségben előfordulnak konfliktusok, ám a megoldatlan konfliktusok sorozatos, rendszerszintű problémákká nőhetik ki magukat. Egy fontos, iskolai közösségeket érintő konfliktushelyzet az iskolai zaklatás, vagy más néven bullying. Az iskolai zaklatás ismétlődő és szándékos agresszív viselkedés egy személy vagy csoport ellen. A zaklatást elkövetők és elszenvedők között legtöbbször egyenlőtlen erőviszonyok vannak. A zaklatás elsősorban kortársak között történik, olyan szituációkban, amikor korlátozott a felnőtt felügyelet. 

Zaklatásnak számít többek között bármilyen fizikai bántás, legyen az lökdösődés, ütés, de a szóbeli bántás is ide számít, például a csúfolódás, pletykák terjesztése, vagy a másik figyelmen kívül hagyása, kiközösítés, megalázás, vagy online zaklatás.

Egyre több a tanulmány bizonyítja, hogy az iskolai zaklatásnak káros hosszútávú hatásai vannak, és évekig velünk hordozott sebeken felül hiányzásokhoz és a jegyek romlásához vezethet. A tinikori zaklatás például levertséghez és alacsony iskolai teljesítményhez vezet. A levertség, az alacsony motiváció az iskolai részvételre, és a gyengülő teljesítmény egy ördögi kört formálnak. Ez azt jelenti például, hogy egy kedvetlen napon írt dolgozatra kapott gyenge jegy tovább rontja a tanuló kedvét. A rossz eredmények csökkentik a motivációt, ami cserébe több rossz hangulatú naphoz, levertséghez vezet.

Hogyan segíthetünk?

A felnőttek a fiataloktól várják, hogy szóljanak, ha bántják őket, ám ez sokszor nem történik meg. Bár a jó tanár-diák kapcsolat segít ezen, még így is az figyelhető meg, hogy az életkor növekedésével a segítség kérés csökken. Ez azt jelenti, hogy szülőként, barátként, diáktársként, pedagógusként a mi felelősségünk, hogy felismerjük a jeleket és segítsük a diákokat.

Megelőzésként beszéljünk nyíltan az iskolai bántalmazásról, építsünk elfogadó, nyitott kapcsolatot a környezetünkben lévő tanulókkal. A bántalmazásban három szereplő van; a bántalmazó, az áldozat és a tanúk. Legyünk kedvesek, befogadóak, és tiszteletteljesek embertársainkkal, és adjuk tovább ezt a példát a környezetünkben lévő tanulóknak is. Építsük egymás önbizalmát. Legyünk részesei a tanulók online életének, kérdezzük őket arról, hogy mi foglalkoztatja őket, milyen tartalmat fogyasztanak online.

Mivel az iskolai zaklatás nagyon gyakori, fontos, hogy felismerjük a jeleit. Intő jelnek számítanak a különböző viselkedésbeli változások, például az iskola és iskolai programok kerülése, barátok számának hirtelen csökkenése, pénz kérése otthon, internet használat utáni felzaklatott állapot, hiányzás, tanárok közelében tartózkodás, titkolózás és agresszív kitörések. Ezek mellett érdemes a testi indikátorokra is figyelni; a megmagyarázatlan sebek vagy pszichoszomatikus tünetek, például fej vagy hasfájás mind jelek lehetnek.

Általánosságban figyeljünk arra, ha a diák viselkedése, hangulata eltér a szokásostól.

Ha a környezetünkben valaki iskolai zaklatást szenved el, beszéljünk velük támogatóan. Ha valaki bántalmazásról számol be, tudassuk velük, hogy hiszünk nekik. Ezután szóljunk egy illetékes felnőttnek, például egy tanárnak, akiben az illető megbízik.

Az is megtörténhet, hogy az általunk ismert diák a zaklató. Ilyen esetben szintén fontos a nyitott kommunikáció. Próbáljuk megérteni, honnan ered a bántó szándék. Érdemes megismertetni a diákot másféle önkifejezési és dühkezelési módszerekkel. Amennyiben olyan helyzetben vagyunk, biztosítsunk úgynevezett építő jellegű következményeket. Ezek olyan nem agresszív következmények, amik megakadályozzák a zaklatást. Ilyen lehet azon szociális helyzetek megtagadása, ahol a zaklatás megtörténhet, vagyis nem engedem el a diákot egy iskolai rendezvényre vagy születésnapi buliba. Adjunk lehetőséget a zaklatást elkövető fiatalnak, hogy megpróbálja jóvátenni tettét, például mindenképpen biztassuk bocsánatkérésre. 

Amikor elfogy az erőnk

A kiégés fogalmát sokan hallgatták már. Amikor felnőttek munkahelyi kiégéséről van szó a jelenség széles körben kutatott, ám egyre több a bizonyíték, hogy a jelenség egyetemistákat és középiskolásokat is érinti. Ez nem meglepő, hiszen a tanórákon, előadásokon való részvétel és teljesítés folyamatos megpróbáltatás, ami kimerítheti még a legtalpraesettebb diákokat is.

A kiégést három fő tényező jellemzi: kimerültség, cinizmus vagy elszemélytelenedés, és hatástalanság vagy csökkent személyes teljesítmény.

 A kimerültség sokszor feszültség és krónikus fáradtság érzésében nyilvánul meg.  A cinizmus a feladatoktól való eltávolodásként, azok fontosságának vagy értelmének kétségbevonásaként mutatkozik meg. A csökkent személyi teljesítmény pedig azokra az érzésekre utal, amikor a tanuló megkérdőjelezi a saját képességeit.

Hogyan segíthetünk?

A kiégés tünetei hasonlóak az iskolai zaklatáséhoz, és általánosságban a mentális problémákat jelző tünetekhez. A barátoktól, családtól való elhúzódás, késés az órákról, és pszichoszomatikus tünetek mind azt jelezhetik számunkra, hogy valami nincs rendben. Emellett az órán való elalvás, valamint a hobbik elhanyagolása is tünet lehet.

Ha felismertük, hogy valaki a környezetünkben kiégéssel küzdhet, fontos első lépés beszélni az illetővel. Segíthetünk például realisztikus célok kitűzésével, vagy egy olyan időbeosztás felállításával, amiben helyet kap a valódi pihenés, feltöltődés. Fontos lehet az is, hogy az illető hallja tőlünk hangosan kimondva: nem kell tökéletességre törekedniük ahhoz, hogy szeressük őket és sikeresek legyenek. A tévedések fontos részei életünknek.

Összefoglalva tehát, az iskolai életben a szorongás, kimerültség, levertség ugyanúgy nehézséghez vezetnek, mint bármely más élethelyzetben. Segítsük a környezetünkben lévő tanulókat megfelelő stresszkezelő technikákkal és támogató környezettel. így enyhíthető a rájuk helyezett nyomás.

Címkék: iskolai élet, az iskolai zaklatás, bullying, kiégés, tanulók

Források:

Finning, K., Ukoumunne, O. C., Ford, T., Danielson-Waters, E., Shaw, L., Romero De Jager, I., Stentiford, L., & Moore, D. A. (2019). Review: The association between anxiety and poor attendance at school – a systematic review. Child and Adolescent Mental Health, 24(1), 30-37. https://doi-org.proxy.library.uu.nl/10.1111/camh.12322

Fiorilli, C., De Stasio, S., Di Chiacchio, C., Pepe, A., & Salmela-Aro, K. (2017). School burnout, depressive symptoms and engagement: Their combined effect on student achievement. International Journal of Educational Research, 84, 1-12. https://doi.org/10.1016/j.ijer.2017.04.001

Hymel, S., & Swearer, S. M. (2015). Four decades of research on school bullying: An introduction. American Psychologist, 70(4), 293–299. https://doi-org.proxy.library.uu.nl/10.1037/a0038928

Learning Liftoff. (2018, April 3). 6 Signs Your Child Has Student Burnout and How to Help. Learning Liftoff. https://learningliftoff.com/k-12-education/school-calendar-and-seasons/6-signs-your-child-has-student-burnout-and-how-to-help/

Nolan, K., & Bergin, S. (2016). The role of anxiety when learning to program: A systematic review of the literature. In Koli Calling '16: Proceedings of the 16th Koli Calling International Conference on Computing Education Research (pp. 61–70). https://doi.org/10.1145/2999541.2999557

Rettew, D. C., & Pawlowski, S. (2016). Bullying. Child and Adolescent Psychiatric Clinics of North America, 25(2), 235-242. https://doi.org/10.1016/j.chc.2015.12.002

Tihanyi, K. (2020). Iskolai zaklatás és kirekesztés - Szakemberek tapasztalataia 2019/20-as tanévben. ISBN 978-615-5707-17-9. Retrieved from: https://sokszinusegoktatas.hu/sites/default/files/uploads/iskolai-zaklatas-a4-online0601.pdf

UNICEF. (n.d.). How to talk to your children about bullying. UNICEF. Retrieved from https://www.unicef.org/end-violence/how-talk-your-children-about-bullying

Walburg, V. (2014). Burnout among high school students: A literature review. Children and Youth Services Review, 42, 28-33. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2014.03.020

Képek forrása:
1. kép: Csürke Máté

2. kép: https://pixabay.com/hu/ (utolsó hozzáférés: 2023.09.01.)

3. kép: https://pixabay.com/hu/ (utolsó hozzáférés: 2023.09.01.)