Szenvedély vagy függőség? –

A sport kettős arca mentális egészségünk tükrében

Hiba Fanny

2023.08.08.

„Ha a testmozgás valamiféle tabletta lenne, az lenne a legjobb gyógyszer a világon.” – hangzott el Nicklas Brendborg dán biológus szájából, tökéletesen kifejezve ezzel a testmozgás fontosságát és kiemelkedő egészségügyi előnyeit. Az elmúlt években a sport pozitív hatásai egyre ismertebbé váltak a közvélemény számára. Ha megkérdeznénk ismerőseinket, minden bizonnyal mindenki tudna mondani legalább egy pozitívumot a testmozgással kapcsolatban. Ugyanakkor, ahogy mondani szokták, az éremnek két oldala van, így felmerül a kérdés, vajon a sportnak is lehetnek-e negatív hatásai? Erre valószínűleg már nehezebben tudna bárki határozott választ adni.

Miért sportoljunk?

A rendszeres és megfelelő mennyiségű testedzésnek számos pozitív hatása van a szervezetünkre. Magyarországon vezető helyet foglalnak el a szív- és érrendszeri betegségek, mely tekintetében a sportnak jelentős megelőző hatásai vannak. Csökkenhet általa a nyugalmi pulzus, javulhat a szívfunkció, melynek köszönhetően kisebb kockázattal fordul elő infarktus vagy magas vérnyomás. A légzésfunkciókra is kedvező hatással bír, a tüdő hatékonyabb működése pedig a szellemi képességek javulását idézi elő. (Honfi és Szalay, 2009).

Mindezek mellett biztosítja a jó közérzetet, növeli a pszichés jóllétet és pozitív hatást gyakorol a hangulatra, csökkentve ezzel a szorongást (Reed & Ones, 2006). Pozitív hatása van a depressziós betegekre nézve is, hiszen az antidepresszáns gyógyszerek dózisai csökkenthetők vagy akár el is hagyhatók általa. (Honfi & Szalay 2009). Sportoláskor boldogsághormonok szabadulnak fel, ami a kedélyállapot tartós javulását eredményezi. Mindezek mellett pedig az önértékelésre, a testképre és az önbizalomra is erős hatást gyakorol, ezzel megteremtve egy egészséges magabiztosságot (Honfi, 2009). Összességében elmondható, hogy megelőző, elhárító, fejlesztő és rehabilitációs funkciói kiemelkedőek. (Honfi és Szalay, 2009).

Testkép

„A testkép magába foglalja a személy saját testével kapcsolatos érzéseit és gondolatait, attitűdjét, viselkedését és a mások által adott visszajelzések elfogadását vagy elutasítását. Hatással van az önbecsülésre, egészségre és a boldogságérzésre is.” (Csiszár, 2014, 208. o.)

A testkép szoros kapcsolatban áll tehát a lelki egészséggel, így a testünkkel való elégedetlenség depressziót, alacsony önértékelést és számos étkezési zavart okozhat. (Grogan, 2016)

A testedzés és a testkép

Az utóbbi időkben fókuszpontba került a sport testképre gyakorolt pozitív hatása. Ahogy a testünkön észrevesszük az edzés által nyújtott számos pozitív változást (testzsír- csökkenés, izmosodás), megváltozik saját testünkről alkotott véleményünk és a testkép ezáltal sokkal pozitívabb lesz. (LePage és Crowther, 2010).

A testképet befolyásoló tényezők

Évszázadokkal ezelőtt még a telt idomú nők jelentették a szépségideált, hiszen a gazdagságot, a hatalmat, illetve a termékenységet jelképezték. Gondoljunk csak a Willendorfi Vénusz ábrázolására. A szobor készítője az idealizált nőalak megformázására törekedett. (Dömötörfi, é.n.). Manapság ez a nézet teljesen megváltozott és a legtöbb országban a vékony testalkat vált egyfajta státuszszimbólummá. Hiszen a jómódú nőknek van idejük és pénzük arra, hogy minden nap végezzenek valamilyen testedzést. Az étel visszautasítása és a minél soványabb testalkat elérése került a női testről való gondolkodás középpontjába az utóbbi évtizedekben.

Erős hatással volt e nézet kialakulására a média, ahol a női modellek szinte már kóros soványságukkal tettek szert sikerre és hírnévre. Ők szerepelnek a legtöbb reklámban, és a filmekben is ők ábrázolják a vonzó és elérhetetlen nőt. Ezzel együtt a média egyfajta ellenséges és előítéletekkel teli képet állított fel a túlsúlyos emberekkel szemben (Comer, 2000). Mindezen negatív következmények miatt az utóbbi néhány évben a modell- és a tévéipar is egyre többször szerepeltet úgymond „nem tökéletes alakú” nőket, melynek hatása azonban valószínűleg csak évek múlva lesz érzékelhető.

Nem csak a nők, hanem a férfiak is ki vannak téve a média káros hatásának, hiszen náluk az izmos test és széles váll az, ami a tökéletességet sugározza. Emiatt egyre gyakoribb a férfiaknál az un. Adonisz-komplexus (Watkins és mtsai. 2008). Férfiaknál jelentkező zavarok közül beszélhetünk még izomdiszmorfiáról is, mely az úgynevezett Schwarzenegger-ideál miatt alakul ki és tulajdonképpen az anorexia nervosa ellentéte. Ilyenkor a személy túl vékonynak érzi magát és soványságfóbia alakul ki nála (Dudás és Túry, 2008)

Mindezen tényezők egyenes utat biztosíthatnak a testedzésfüggőség kialakulásához férfiak és nők körében egyaránt.

A TESTEDZSÉGFÜGGŐSÉG

A hetvenes években megjelent a „pozitív függőség” fogalma, ide sorolták többek között a szenvedélyszerű testmozgást is, a sport számos kedvező hatása miatt. A későbbi vizsgálatok azonban egyértelműen kimondják, hogy minden olyan viselkedés, melyet a kontroll hiánya jellemez, káros hatást gyakorol a testi és lelki életünkre. Ebből adódóan a határok nélküli, szenvedélyesen űzött sportolás is romboló hatással bír mentális egészségünkre (Menczel, 2016).

A sportoláshoz való egészségtelen ragaszkodás nem feltétlenül a sportteljesítmény javítása érdekében alakul ki, hanem inkább abból a rossz és szorongató érzésből ered, melyet a napi sportolás elhagyása vált ki (Demetrovics és Kurimay, 2008).

A testedzésfüggőségnek primer és szekunder típusa ismert. Az utóbbi más zavarok, például evészavarok következménye és célja egyértelműen a testsúlyvesztés, míg a primer forma bizonyíthatóan szenvedélyirányított és különböző lelki jelenségek húzódnak mögötte. Ezesetben tehát nem a fogyás a motiváló tényező. A sportolás során átélt pozitív élmények hozzájárulnak az önelfogadás növekedéséhez, éppen ezért egyes kutatók szerint a primer testedzésfüggőség az alacsony önelfogadással hozható összefüggésbe (Béres és mtsai. 2013).

Nehéz meghúzni a határvonalat a még egészséges szenvedély és a negatív következményekkel járó függőség között.

Terry és munkatársai (id. Béres, 2013) gyűjtötték össze a testedzésfüggőség kritériumait, melyek közül legalább három tünetnek kell teljesülnie ahhoz, hogy függőségről beszélhessünk.

Ezek a következők:

Konfliktus – olyan nagymértékű sporttevékenység, mely negatív hatással van az élet minden területére. Gyakran lemond programokat az edzés miatt.
Kiemelkedőség – más tevékenységeket is az edzéshez igazít, a sportolás kihat a személy mindennapjaira, érzéseire, gondolataira. Befolyásolja és uralja azokat.
Hozzászokás – gyakran tolerancia alakul ki, ami miatt a személynek növelnie kell a napi edzésidejét.
Elvonási tünetek – kellemetlen érzés és kényelmetlen testi-lelki állapot, melyeket az edzés hiánya okoz.
Folytonosság – Az egyén képtelen abba hagyni a sportolást, még ha észleli is annak negatív következményeit
Hangulatváltozás – Feldobottság vagy negatív érzelmektől való menekvés. A testedzésfüggőség sokszor nem a pozitív élmények „hajszolásáról” szól, hanem az elmaradó edzés kiváltotta negatív érzések elkerüléséről.
Kontrollvesztés, visszaesés – sikertelen törekvések az edzés kontrollálására/abbahagyására. Ha mégis kimarad egy időszak (pl. sérülés miatt), akkor a korábbihoz hasonlóan magas intenzitással folytatja.

Egy egészséges szenvedély esetében tehát a testmozgás ugyan fontos szerepet tölt be az egyén életében, azonban nem ez áll a központi helyen. Továbbá nem figyelhetők meg elvonási tünetek, ha kimarad egy-két alkalom.

Összességében tehát elmondható, hogy a rendszeres és megfelelő mennyiségű testmozgás kiváló prevenciós, fejlesztő és rehabilitációs hatással bír. Mindenképp ajánlott valamilyen testmozgást végezni, azonban fontos a mértékletesség, hiszen a testedzésfüggőség ugyan ritka, de a sportolás olyan káros formája, mely az egyén testi és lelki jóllétét is fenyegetheti.

„Rejtélyes valami az emberi szenvedély, és a gyermekeknél sincs ez másképp, mint a felnőtteknél. Akiket megszállt, nem találnak rá magyarázatot, akik viszont soha nem éltek át semmi ilyesmit, azok nem értik meg. Vannak emberek, akik kockára teszik az életüket, hogy meghódítsanak egy hegycsúcsot. Senki, még talán ők maguk sem tudják megmagyarázni, miért. Mások tönkre teszik magukat, hogy megnyerjék a szívét egy bizonyos személynek, aki tudni sem akar róluk. Megint mások azzal pusztítják el magukat, hogy nem tudnak a gyomor örömeinek ellenállni – vagy annak, amit az ital nyújt. Egyesek minden vagyonukat odadobják, hogy szerencsejátékban nyerjenek, vagy mindent feláldoznak egy rögeszméért, ami soha nem valósul meg. Vannak, akik azt hiszik, csak akkor lennének boldogak, ha máshol élnének, mint ahol éppen vannak, és ezért egész életükön át ide-oda utaznak a világban. S akadnak egynéhányan, akik nem nyugszanak addig, amíg hatalomhoz nem jutnak. Egyszóval annyiféle szenvedély létezik, ahány ember.”

Michael Ende / A végtelen történet

Címkék: sport, sportolás, testkép, testedzésfüggőség

Források:

Béres, A., Czeglédi, E., Babusa, B., (2013). A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében

Comer, R. J. (2000). Evési zavarok. In: A lélek betegségei. Pszichopatológia. Osiris.

Csiszár, I., Kőmíves, P.M., (2014). Tavaszi Szél, Spring Wind, Konferenciakötet, Doktoranduszok Országos Szövetsége, Association of Hungarian Phd and DLA Students, Debrecen

Demetrovics, Zs., Kurimay, T., (2008) Testedzésfüggőség: a sportolás mint addikció. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Addiktológiai Tanszék Szakcsoport, Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai, Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály

Depcik, E., Williams, L., (2004). Weight training and body satisfaction of body-image-disturbed collage woman. Journal of Applied Sport Psychology, 287-299. o.

Dömötörfi, T., (é.n.). „Teltkarcsú” istennők? A Willendorfi Vénusz és társnői új fényben. Gyarapodó közgyűjtemények 34-35.o.

Dr. Jakobovits, Á., Dr. Jakobovits, A. (2010). Női ideálok. Etológiai és orvosi szempontok In: Orvosi Hetilap 151/20. 833-836.o.

Dudás, K., Túry, F., (2008) Orthorexia Nervosa: Az egészségesétel-függőség mint a legújabb evészavarok egyike In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9.2. 125-137.o.

Grogan, S. (2006): Body image and health: Contemporary Perspectives. Journal of Health Psychology,11, 523-530.

Honfi, L., Szalay, G., Váczi, P. (2009). A sport beépülése a mindennapokba. Sport activity becoming part of ecveryday life. Acta Academiae Agriensis, Sectio Sport, Nova series tom. XXXVI. pp. 51-63.

LePage, M. L., Crowther, J. H. (2010). The effects of exercise on body satisfaction and affect. In: Body Image 7/2. 124-130.

Menczel, Zs. (2016). A testedzésfüggőség viselkedéstani és pszichológiai kontextusa. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola

Reed, J., Ones, D. S., (2006). The effect of acute aerobic exercise on positive activated affect: A meta-analysis. In: Spychology of Sport and Exercise. 7/5. 477-514.

Szabó,V. (2020) Egészségmagatartás óvodáskorban A sport hatása a szocializációra, közösségbe való beilleszkedésre. Szakdolgozat. Neveléstudományi és Pszichológiai Intézet

Watkins, J., A., Christie, C., Chally, P. (2008). Relationship Between Body Image and Body Mass Indey in College Men. In: Journal of American College Health. 57/1. 95-99.

Képek:

1. kép: Tésik Attila fotóriporter (letöltve: 2023.08.08.)

2. kép: pixabay.com (letöltve: 2023.08.08.)

3. kép: pixaby.com (letöltve:2023.08.08.)