Miért félünk a vírusoktól?

Szerző: Szabó Kristóf, 2020.01.27.

„Soha többé nem szabad Kínából rendelni semmit.” „Lőttek a Wish-nek.” „Be fog dőlni a tőzsde.” „Az arcmaszk sem ér ellene semmit.” „Ez ugyanaz a vírus, mint a 2003-as volt”. „Már van is fertőzött Magyarországon!” „Elpusztítja az ecet a koronavírust?” – Számtalan hasonló tévhit és pánikot keltő (dez)információ kering az idén januárban felbukkanó, új típusú koronavírusról. Cikkünkben arra keressük a választ, mi a pszichológiai magyarázata annak, hogy tartunk a fertőzésektől.

Mi is igazából a koronavírus?

A koronavírusok nem újkeletű megbetegedések: már az 1960-as években azonosítottak eseteket, ugyanakkor az eredetüket nem ismerjük. Nevüket az alakjukról kapták – formájuk koronaszerű. A megfázást okozó vírusokhoz hasonlóan terjednek, tehát köhögéssel, tüsszentéssel járnak emberről-emberre. A legtöbb koronavírus ártalmatlan, észrevétlenül, vagy enyhe tünetekkel is előfordulhat, esetleg vény nélkül kapható gyógyszerekkel könnyedén kezelhetőek. Nem úgy a MERS és a SARS nevű változatok, vagy az új típusú 2020-as verzió, amik bizonyos esetben halálosak lehetnek. Általános statisztikai adat, hogy élete során legalább egyszer szinte minden ember megfertőződik koronavírussal. Érdekes lehet, hogy legnagyobb eséllyel még gyermekkorban esünk túl rajta. A fertőződések gyakoribbak ősszel, illetve télen, de gyakorlatilag bárki, bármikor elkaphat egy fertőzést - írja a WEBBeteg.

Kell Magyarországon félnünk a megfertőződéstől? (2020.01.27.!)

Alapvetően a január 27-én friss források rövidre zárják a választ: NEM szükséges pánikolni itthon.

Az országos tisztifőorvos, Müller Cecília 2020.01.26-án közölte, hogy nincsen tudomásuk magyarországi koronavírusos betegről és egyébként is kicsi az esélye itthon a járvány kitörésének. Azt is hozzátette, hogy mivel a vírus kizárólag élő sejtekben szaporodik, így továbbra is rendelhetünk a Távol-Keletről csomagokat, azok biztonságosak – ha nem számolunk a hamisítvány-gyanúval (a szerk.).

Miért félünk mégis? A kommunikáció kérdése

A helyzet magyarázata több pszichológiai nézőpontot is kínál.

A jelen helyzet egészen hasonló a pár évvel ezelőtti ebola járványhoz, elemzi az Amerikai Pszichológus Társaság (APA, 2015). A kór Afrikában volt igazán pusztító, mégis a világ számos táján éltek át az emberek bénító félelmet. Amerikában mindössze 10 ebolás esetről számoltak be, de megjelent egy sokkal súlyosabb betegség: a fearbola (az angol félelem és az ebola szavak összerántásából). Ezt a kifejezést a média alkotta annak az irracionális rettegésnek a megfogalmazására, amit az amerikai társadalom érzett jópárezer kilométerre a fertőzött kontinenstől.

Paul Slovic PhD (2010), az Oregoni Egyetem professzora, neves döntéskutató egyszerű magyarázatot kínál a pánik megértésére: az, ahogyan a vírus fertőzését elénk tárta a média, egyszerűen „minden vészjelzőt benyomott”: a megbetegedés egyszerre volt halálos, láthatatlan, szinte kivédhetetlen, és a tetejébe, a kormányok láthatóan nem voltak urai a helyzetnek.

Ez a fajta tudattalan, a küszöb alatt bekúszó ijesztegetés hat a közemberre bénítóan: az állandó pánikolás miatt nem képes elvégezni a mindennapos feladatait, állandóan stresszel, aggódik, mikor kapja el a betegséget.

Slovic (2010) szerint, szükséges lehet a mindenkori kormányzatok részéről tudatos kommunikációt folytatni, hogy az ilyesfajta össznépi pánik elkerülhető legyen – mindemellett hangsúlyozva azt, hogy mit lehet tenni a megbetegedés elkerülése érdekében.

A kontroll kérdésköre

A másik irány a kontroll kérdéseit járja körbe: alapvető emberi szükséglet, hogy érezzük, van kihatásunk a minket körülvevő világ eseményeire (Thompson, 1981; Rothbaum és mtsai, 1982). Magyarán szólva, ha beveszem a napi 120 mg C-vitaminomat, akkor kisebb eséllyel kapok el valami nyavalyát. Ha mellette rendszeresen végzek testmozgást és egészségesen táplálkozom, és mindezt mintegy megfejelve részt veszek az állami szűrővizsgálatokon, kvázi halhatatlanná válok. Tehát nálam van a kontroll az egészségem, az életem felett.

De mi van, ha mégsem én irányítok? Váratlan balesetek, betegségek, hirtelen családi tragédiák márpedig vannak. Ki irányít ilyen véletlen, előre nem látható esetekben? Minden bizonnyal nem az, akivel az adott szörnyűség megesik. Ha megtörténik ez a fajta kontrollvesztés, megjelenik a stressz, a szervezet automatikus válaszreakciójaként. És jelen esetben, mivel a koronavírus hatalmas médiafigyelmet kap, ez a szorongás folyik gyakorlatilag a csapból is.

Nem is maga a fertőző betegség a fő oka a félelemnek, hiszen az előbbiek értelmében lehetne a fókuszban bármely más, a személyes kontrollunkat fenyegető jelenség is, mint például a háborúk, a klímakatasztrófa és sorolhatnánk.

A konteó mint lehetséges válasz

A témát azóta egy frissebb cikkünk részletesebben feldolgozza (a szerk.).

Természetes, hogy az ember ilyen, ép ésszel alig feldolgozható krízishelyzetekben is magyarázatot keres – és talál: az összeesküvés-elméleteket (Hofstadter, 1966). Az ilyen feltevéseknek hasznos tulajdonságuk, hogy segítenek nekünk megérteni a világnak azon szeletét, amit egyébként nem tudnánk mivel indokolni. Olyan meséket szövünk magunknak, amelyektől a környezetünk kevésbé fenyegetővé válik. Számos ilyen elmélet létezik: a lapos Föld, a Holdra szállást tagadó nézet, vagy a vegyi felhők, ismertebb nevén chemtrail, stb.

A fertőzésekkel kapcsolatban is léteznek konteók. A Political Capital független politikai kutatóintézet által végzett 1997-es kutatás során a megkérdezett magyarok mintegy 42%-a állította, hogy a gyógyszercégek titkolják előlünk a betegségek ellenszereit.

Egy szó mint száz, a félelem – ha nem is a koronavírustól – jogos lehet, hiszen megesik, hogy nem mi irányítjuk az életünk minden mozzanatát. És ez akárkit megrémíthet.

Koronavírus-történet

Az első koronavírusos eset az 1960-as években került rögzítésre.
Sokan vesztették életüket egy másik alfaj, a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) járvány esetén 2003-ban. 2015 után SARS esetet már nem jelentettek.
Közel 500 ember haláláért volt felelős 2012-ben a MERS nevű változat, azaz a közel-keleti légúti szindróma, ami Ázsia és Európa országaiba is eljutott, majd 2014 tavaszán megtörtént az első két amerikai megbetegedés is. Mindkét beteg Szaúd-Arábiából érkezett vissza.
2015 tavaszán ismét MERS járvány tört ki, ekkor Koreában, ami a második nagyobb járvány volt.
Harmadik típus, az új, 2020 elején járványt okozó koronavírus, amit 2019-nCoV-nak neveztek el. Ez a vírus Kínából kiindulva okozott Ázsia több országában megbetegedést. Ezt követően tűntek fel Észak-Amerikában és Európában is elszórtan fertőzött betegek.

Forrás: WEBBeteg.

Keresőszavak: koronavírus, döntéspszichológia, kontroll, összeesküvéselmélet, média

Források:

https://24.hu/kozelet/2020/01/27/koronavirus-virus-jarvany-kina-magyarorszag-veszely-terjedes/ (hozzáférve: 2020.01.27.)
https://www.apa.org/monitor/2015/03/fear (hozzáférve: 2020.01.27.)
https://hvg.hu/itthon/20200126_Koronavirus_az_orszagos_tisztifoorvosnak_nincs_tudomasa_magyarorszagi_betegrol (hozzáférve: 2020.01.27.)
https://www.pszinapszis.com/koronavirus-miert-hiszunk-az-osszeeskuves-elmeletekben (hozzáférve: 2020.04.07.)
https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/24538/koronavirus (hozzáférve: 2020.01.27.)
Hofstadter, R. (1966). The paranoid style in American politics. In R. Hofstader (Ed.) The paranoid style in American politics and other essays (pp.3–40). New York, Knopf.
Robins, R. S., Post, J. M. (1997). Political Paranoia. Yale University Press, New Haven.
Rothbaum, F., Weisz, J. R., Snyder, S. S. (1982): Changing world and changing the self: A two-process model of perceived control. Journal of Personality and Social Psychology, 42, 5–37.
Slovic, P. (2010). The Feeling of Risk: New Perspectives on Risk Perception. London, Earthscan.
Thompson, S. C. (1981): Will it hurt less if I can control it? A complex answer to a simple question. Psychological Bulletin, 90, 89–101.

A képek forrásai:

https://www.wdtv.com/ (hozzáférve: 2020.01.27.)
https://www.businessinsider.com/ (hozzáférve: 2020.01.27.)